„Keleti városrész (Nagykanizsa)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a linkelés |
|||
11. sor:
Az I. egységet az akkori, Attila u. a tervezett gyűjtőút (Platán sor) és a határoló Rózsa u. 3. tömbre tagolta. Az Attila u., Petőfi u.-ba torkolló szakaszát forgalmi okokból megszüntette és a gyűjtőútba kötötte be. A tervezett II. egységben a tömb magja egy jelentős zöldterület, melyhez intézmények kapcsolódnak. A terv már felvetette a III. egység létét és a kapcsolódás feltételeit. A tervező szerint a 7. sz. főút melletti kilenc szintes sor a Budapest felől érkezők számára nyújt majd egységes képet. A belső zöldterület körül teleépített magasházak pedig a lakónegyed magját hangsúlyozzák. A telepítés derékszögű koordináta rendszere – az optimális tájolás érdekében az észak-dél tengelytől 4 fokkal ny-i irányban eltér. A tervezett épület méretei salakbeton középblokkos építménytervek méreteivel egyeztek meg. A terület intézményei a tervvázlaton nyomon követhetők. A terv előírta egy új 2000 köbméteres víztorony építését és a II. ütemtől az elválasztó rendszerű csatornázás megvalósítását. Az I. ütemben 973 lakás, 20 tantermes gimnázium, 16 tantermes iskola, óvoda, bölcsőde, üzletek és 800 fős mozi felépítését javasolta. A II. ütem 1815 lakást, a III. ütem 696 lakást és az intézményeket tartalmazta. A III. ötéves terv lakásépítési programjának valósítása érdekében – mint az a következő középtávú terveknél is gyakorta előfordult – a tervet az ÉM megbízásából a VÁTI már 1963-ban átdolgozta. Folyamatos tervezéssel 1964-re a III. egység részletes terve is elkészült. Az 1960. évi egyszerűsített általános rendezési tervben – a javasolt három egységre – 4000 lakás felépítése szerepelt. A III. ötéves terv lakásépítési programja miatt vált szükségessé az 5 szintes, téglaközépblokk építési lehetőség és a 9 szintes épületeknél hagyományos technológia figyelembevétele. Ez a tervmódosítás a terület lakásszámát 4168-ra növelte. Mindezen előzmények után sem lehet azt kimondani, hogy az ismertetett tervek tartalmazták a mai keleti városrész lakóterülete tervi megoldásait.<br /> 1965-ben a helyi tanácsi testületek többször hoztak döntést a városrésszel kapcsolatos feladatokban. Nagykanizsa Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága a 118/1965. vb. Sz. határozatával hagyta jóvá az I-II-III. szomszédsági egység részleges rendezési tervét. Ekkor azonban már megindult a lakóterület beépítése. Az ÉM Győri Tervező Vállalat elkészítette az első 154 lakás kitűzési vázlatát. Az úgynevezett 3. sz. út (ma Platán sor) mentén 1962-ben 44
állami-, 36 szövetkezeti, majd 1963-ban 57 állami és 97 szövetkezeti lakás átadására került sor. A III. ötéves terv lakásépítési programját 1964-ben – figyelemmel a II. ötéves tervben tervezett ütemre – a [[Északdunántúli Tervező Vállalat|Győriterv]] elkészítette. További változásokat eredményezett az eredeti elképzelésekhez képest a IV. ötéves terv előkészítés. Ennek során 1969-ben a Zalaterv készítette el újabb beépítési javaslatát, majd 1970-ben a IV. ötéves tervi lakásberuházások programtervét. Kisebb egységekre más tervezők is készítettek terveket. Intézmény elhelyezésekhez a Pécsi Tervező Vállalat, a Platán sori középmagas épületekhez a Zm. ÁÉV, később a Munkás úti 5 lakóépülethez a Szegedi Tervező Vállalat, valamint szintén intézmény elhelyezéshez a MEZŐBÉR. 1974-ben a VÁTI felülvizsgálta az I-II. szomszédsági egység részletes rendezési tervét, majd 1976-ban az V. ötéves tervi lakásépítés megalapozására a ZALATERV készítette el a III. egység új beépítési tervét. Ezt megelőzően 1974-ben országos tervpályázat eredményeire alapozva az I. díjas terv figyelembevételével készítette a VÁTI 1976-ban a keleti városkapu részletes rendezési tervét, melynek I. üteme a keleti városrész ún. III. szomszédsági egysége volt.
== Források ==
| |||