„Piros madársisak” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Források: == Jegyzetek =={{jegyzetek}} |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
| védettség = V
| eszmei_érték = 10 000 Ft
| status =
| image = Cephalanthera rubra
| image_caption =
| regnum = [[Növények]]
| divisio = [[Zárvatermők]]
| classis = [[Egyszikűek]]
| ordo = [[Spárgavirágúak]]
| familia = [[Kosborfélék]]
|
| genus_authority =
| binomial = Cephalanthera rubra
| binomial_authority = ([[Carl von Linné|L.]]) [[Louis Claude Marie Richard|Rich.]], (1817)
| synonyms =
*''Cymbidium rubrum'' <small>(L.) Sw.</small>
▲**''Epipactis rubra'' (L.) F.W.Schmidt, Samml. Phys.-Ökon. Aufs. 1: 253 (1795)
*''Epipactis purpurea'' <small>Crantz</small>
▲**''Helleborine rubra'' (L.) Schrank, Fl. Monac. 2: 119 (1814)
▲**''Dorycheile rubra'' (L.) Fuss, Fl. Transsilv.: 628 (1866)
▲**''Cephalanthera comosa'' Tineo in G.Gussone, Fl. Sicul. Syn. 2: 877 (1844)
| wikispecies = Cephalanthera rubra
| wikicommonscat = Cephalanthera rubra
}}
A '''piros madársisak''' ''(Cephalanthera rubra)''
== Megjelenése ==
[[Fájl:Cephalanthera rubra 2(loz).jpg|bélyegkép|balra|Virágai]]
A piros madársisak 20-50 cm magas, lágyszárú, évelő növény. A talajban található [[gyöktörzs]]e, amiből minden évben kihajt ([[geofiton]]). Szárának felső része, magháza és a külső lepellevelek ritkásan mirigyszőrösek. Szárán 4-6 lomblevél nő, amelyek 4-10 cm hosszúak és 1-3 cm szélesek; az alsók széles-lándzsás, a felsők szálas-lándzsás alakúak.
Május-júliusban virágzik. Virágai 3-10 tagból álló laza [[Virágzat#Fürt|fürtöt]] alkotnak. A virágok [[Murvalevél|murvalevelek]] hónaljából nőnek ki, amelyek a fürt alján még meghaladják a magház hosszát, de felfelé egyre rövidülnek. A virágok külső lepellevelei (szirmai) kihegyesedőek, rózsaszínes- vagy liláspirosak, 16-25 mm hosszúak és 6-8 mm szélesek, kívül mirigyszőrösek. A belső lepellevelek szőrtelenek, 14-20 mm hosszúak, 7-9 mm szélesek. A [[mézajak]] nem különül el élesen, szintén liláspiros szegélyű és sárgás-fehéres hosszanti barázdák figyelhetők meg rajta. Ismert fehér virágú színváltozata (lus. ''albiflora'').
Termése 19-23 mm hosszú, 5-7 mm vastag [[Termés#Toktermés (capsula)|toktermés]], amely 1500-9500 apró magot tartalmaz.
== Elterjedése ==
Európában, Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában honos. Európában elterjedési határa a [[Brit-szigetek]]től az [[Urál (hegység)|Urálig]], a mediterrán térségtől Dél-[[Skandinávia|Skandináviáig]] terjed. Megtalálható [[Anatólia|Kis-Ázsiában]], Észak-Iránban és a [[Kaszpi-tenger]] környékén. Magyarországon hegységekben, domb- és síkvidéken egyaránt előfordul, megtalálható többek között az [[Északi-középhegység]]ben, a [[Börzsöny (hegység)|Börzsönyben]], a [[Pilis (hegység)|Pilisben]], a [[Vértes (hegység)|Vértesben]], a [[Bakony]]ban, a [[Mecsek]]ben és a [[Duna-Tisza-köze|Duna-Tisza-közén]].
== Életmódja ==
A piros madársisak a gyertyánosok, [[bükkösök]], erdei fenyvesek, cseres-tölgyerdők, homoki tölgyerdők, nyáras borókásak lakója. Kedveli a tápanyagban dús, laza mésztartalmú talajokat
A magok csírázás után 3-4 évig csak a gyöktörzset fejlesztik és csak ezután hoznak hajtást. Eközben a többi kosborhoz hasonlóan gombákkal (pl. ''[[Leptodontidium]]'', ''[[Tometella]]'', ''[[Phialophora]]'' nemzetségek) alkot gyökérkapcsoltsági ([[Mikorrhiza|mikorrhizás]]) szimbiózist. Ez a kapcsolat a növény egész élettartama alatt megmarad és jelentős szerepet játszik anyagcseréjében; vizsgálatok szerint szénforgalmának negyede, nitrogénforgalmának közel kétharmada a gombától származik. Léteznek klorofillhiányos változatok is, de Magyarországon még csak egy ilyen példányt találtak. Virágzásra csak a gyöktörzs kifejlődése utáni további 11-12 év elteltével kerül sor.
A hajtások májusban kezdenek növekedni és levelei szeptember-októberig maradnak zöldek. Május-júliusban virágzik, középnapja június 19-re esik. Átlagosan 2-3 hétig virít. Termései szeptember-októberre érnek meg.
A piros madársisak nem termel nektárt, a beporzáshoz a rovarokat úgy csalogatja magához, hogy virága alakjával és a méhek számára látható spektrumban a színével is a harangvirágokat (főleg a [[baracklevelű harangvirág]]ot) utánozza; mézajkán a sárga sávok is a harangvirág porzóit mímelik. Elsősorban a hengeresméhek (''[[Chelostoma]]'') hímjei porozzák be, akik a haragvirágon táplálkozó nőstényeket látogatják végig. A beporzás nem túl hatékony, Ausztriában és Németországban maximum 21-28%-os beporzottsági arányt mértek. Magyarországi megfigyelések 13%-os megtermékenyülést tapasztaltak, 41 példányon összesen 38 terméssel. Vegetatívan is szaporodhat a rizóma elágazásával.
==Természetvédelmi helyzete==
A piros madársisak nagy terülten elterjedt, helyenként gyakori is, ezért a [[Természetvédelmi Világszövetség]] [[Vörös lista|Vörös listáján]] nem fenyegetett a státusza. Általában az erdőirtás, élőhelyének elvesztése veszélyezteti. Magyarországon egyedszáma tízezres nagyságrendű, eddig összesen 313 lelőhelyen észlelték, amelyből mára 244 maradt, így visszaszorulása 22%-os. 1988 óta védett, eszmei értéke 10 000 Ft. Speciális megporzásbiológiája miatt nagymértékben függ a hengeresméhek jelenlététől. Kipusztulóban levő angliai állományát csigák kártétele veszélyezteti, ami ellen rézgyűrűket helyeznek el a növényeken.
<gallery>
Album des orchidées de l'Europe centrale et septentrionale (1899) (17946244962).jpg|Ábrázolása az ''Album des orchidées de l'Europe centrale et septentrionale''-ban (1899)
</gallery>
==
*[[Magyarországon védett és fokozottan védett növények listája]]
== Források ==
88 ⟶ 68 sor:
*[http://apps.kew.org/wcsp/namedetail.do;jsessionid=E81BBA98F5B02B83391FAD58515E4D55?name_id=36673 Cephalanthera rubra (L.) Rich., De Orchid. Eur.: 38 (1817) The World Checklist of Selected Plant Families]
*[http://apps.kew.org/wcsp/synonomy.do?name_id=36673 A növény szinonimái]
*Molnár V. Attila: Magyarország orchideáinak atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest, 2011 {{ISBN|978-963-09-6694-8}}
*[http://www.iucnredlist.org/details/176009/1 Cephalanthera rubra] ''The IUCN Red List of Threatened Species''
*[http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_232 Piros madársisak] ''Természetvédelem.hu''
[[Kategória:Kosborfélék]]
[[Kategória:Növényfajok]]
[[Kategória:Magyarországon őshonos növények]]
[[Kategória:Európa növényvilága]]
[[Kategória:Afrika növényvilága]]
[[Kategória:Ázsia növényvilága]]
|