„Heroin” változatai közötti eltérés

A heroin összmennyiségének csaknem 90%-a Afganisztán néhány tartományára korlátozódó opiátültetvényekből kerül illegális forgalomba. Évente mintegy 380 t heroin kerül ki ezen a területeken termesztett mákültetvényekből a világ összes tájára. A helyzet azonban nem volt mindig ez. Habár az ország északi területein már a 18.századtól kezdve foglalkoztak manufakturális jelleggel [[ópium]] előállítással, Afganisztán csak az 1980-as évek elejétől kezdte növelni ópiumtermelését igazán nagy mennyiségben és hamarosan a világ első számú ópium ellátójává vált. Így, míg az 1970-es és 1980-as évek után [[Mianmar]] leadta vezető szerepét ópiumexport terén, Afganisztán pontosan ezen időszakban lépett elő vezetőelső helyre. Az évenkénti ópiumexportja az országnak kevés híján 7000 tonna volt a 2000-es években, és 2010 előtt tetőzött évi 12 000 tonnával.

A jelenlegi szintet figyelembe véve - beleértve ebbe a termelés ill. a piacrajutás és a lefoglalások különbségét - a világ éves heroinforgalma cc. 430 - 450 t-ra nőtt az elmúlt évtizedben (ebből 5 t [[Afganisztán]] részesedése fogyasztás szempontjából). Mindez azt jelenti, hogy nagyjából 380 t heroin kerül át Iránon, Pakisztánon - valamint a közép-ázsiai országokon ([[Tádzsikisztán]], [[Türkmenisztán]]) - keresztül Oroszország ill. Európa irányába.

A közvetlenül Afganisztánból származó heroin legfontosabb kereskedelmi útvonala a Balkán, ennélfogva a Nyugat-Európa irányába történő heroinexport értéke meghaladja a 20 milliárd $-t/év. Az Oroszországi piacokra kerülő heroin éves összértéke hozzávetőleg 13 milliárd $. Az illegális kereskedelmi útvonalak nagy részét természetesen bűnözői csoportok tartják ellenőrzés alatt, s míg ezen körök tetemes hasznot húznak az illegális drogkereskedelmből, az általuk ellátott társadalmi rétegek nagy árat fizetnek mindezért. Ennek egyik figyelemreméltó példája a 2000-es évektől az Iráni iszlám köztársaságban megfigyelhető fogyasztói növekedés. Megemlítendő továbbá, hogy az afgán heroin aránya más országokban is jelentős emelkedést mutat, így például Kínában a[[Kína]] részesedése 25%. Dél-kelet Ázsiában a heroin majdnem fele Afganisztánból származik, igaz ez többek közt [[Malajzia|Malajziára]], [[Thaiföld|Thaiföldre]] és Ausztráliára is.

Európa a legnagyobb piacnak számít a közép-ázsiai heroin tekintetében, ami azt jelenti, hogy naponta circa 250 kg heroin kerül be az [[Európai Unió]] területére. Az eladásból származó haszon szinte minden esetben nemzetközi bűnszervezetek és kábítószer-kereskedők vagyonát gyarapítja. Az Európába irányuló export a már említett [[Balkán (egyértelműsítő lap)|Balkán]]<nowiki/>útvonalon keresztül történik, pontosabban Törökország - Görögország - Bulgária útvonalon majd a közép-európai országok érintésével. A tengeri útvonalak részaránya jóval kisebb, ezek főleg a Fekete-tenger és a Földközi-tenger irányában történnek.

A heroin a szervezetbe jutva rendkívül gyorsan hat. A kialakuló állapot ismerős, megszűnik a belső feszültség, s túláradó önbizalom, eufória foglalja el a helyét. Ebben tehát a másik két szerhez viszonyítva nincs különbség. Más azonban a hatás időtartama, míg az ópium vagy a morfium[[morfin]] hatása kb. tíz óráig is eltart, addig a heroiné csak három órán keresztül. Az igazán tragikus különbség azonban abban van, hogy a heroin utáni vágy (mind a testi, mind a lelki függőség következményeként) a legerősebb valamennyi ópiumszármazék közül.

Pakisztánban, ahol a heroin nagyon nagymértékben elterjedt, a karacsi kórház[[Karacsi]]-ikórház kábítószer-elvonó osztályán egy beteg, aki önként jelentkezett az elvonókúrára, ezt mondta: „Hat gyerekem van, egy hajózási társaság mérnöke vagyok. Ópiummal kezdtem, végül a heroinnal végeztem. Nehézségem van az állásom megtartásával, ezért jelentkeztem elvonókúrára, hiszen az állásomra szükségem van, már csak azért is, mert gyermekeim még tanulnak. Szükségem van az állásra, pénzre, hogy etessem, neveljem gyermekeimet”, s miközben ezeket mondta, felnőtt férfi létére sírt.

Sokan úgy váltak a heroin rabjává, hogy előtte már más kábítószert is megpróbáltak, úgy találták azonban, hogy a legteljesebb kielégülést a heroin adja számukra, vagy a terjesztők keverték hozzá enyhébb szerekhez, hogy a függőség gyorsan kialakuljon. Amikor az agyukban eléri, a heroin okozta mámor (a „heroin flash”) a tetőpontját, úgy érzik, a világ megszűnt számukra létezni, fekete-fehér víziók veszik körül őket, s a valóságot a nirvána[[Nirvana]], álmaik birodalma foglalja el.

A rövid ideig tartó heroin mámort hosszas [[depresszió]] követi. Ez olyan kellemetlen, rossz érzés, hogy a heroinista megfogadja, soha többé nem él a heroin mámorral. Sajnos ez az elhatározása semeddig sem tart. Rövidesen ismét vágyik arra, hogy átélje a néhány perces bódulatot. S azután minden megy tovább feltartóztathatatlanul a tragédia felé. A hozzászokás nagyon hamar kialakul.

Ennek első következménye, akárcsak az ópiumnál és a morfiumnál, hogy az alkalmi élvezetből a heroinmámor lesz élete értelme, célja. S ebből egyedül, orvosi segítség nélkül már nem tud szabadulni. Ha elhagyja a mérget, akkor a többi ópiumszármazék elhagyásakor jelentkező panaszoknál sokkal súlyosabb, kínzóbb tünetek mutatkoznak: kegyetlen viszketés, könnyezés, orrcsöpögés, [[hasmenés]], kínzó-fájdalmas görcsök[[görcs]], általában elviselhetetlennek érzett testi szenvedés. Szervezete annyira hozzászokott a heroinhoz, hogy jóformán már a halálos adag sem váltaná ki a kezdetben megismert boldogító mámort. Ezért a heroinista úgy érzi, hogy már nem is erre van szüksége, hanem csakis azért kell bármi áron megszereznie az újabb adag heroint, hogy megmeneküljön az őrjítő-kínzó [[Elvonási tünet|elvonási tünetektől]].

A heroinfogyasztás formái igen változatosak, különösen keleten. A kezdők (nemcsak keleten, hanem világszerte) [[Dohány|dohánnyal]] keverve, cigarettában szívják. Pontosabban, a kis heroingolyócskákat a cigaretta végében helyezik el, ezt nevezik „firing the ack-ack gun”-nak, géppuskasorozatnak. Egyszerre több kis golyócskát tesznek a cigarettába, s hátrahajtott fejjel, hogy a golyócskák ki ne essenek, a cigarettát függőleges helyzetben tartva szívják a heroint. A kezdők másik szokása, a cigarettát heroinporba mártják szívás előtt.

[[Hongkong|Hongkongban]] egy sajátos eljárást találtak ki, s ennek jellegzetes kínai elnevezést is adtak: sárkányeregetés. Ilyenkor a heroinszemcséket, barbitonnal keverve, alumíniumfóliába csomagolják, és gyertyával melegítik. A felszálló füstöt kis bambusz- vagy papírcsövecskén át szívják be. A füst a sztaniollemezkét fel-le mozgatja, s ez a felszálló füstnek olyasféle alakot kölcsönöz, amely a régi mitológiák kínai sárkányára emlékeztet. Ha el akarják kerülni a heroin ilyenfajta szívási módjából elkerülhetetlenül adódó veszteséget, akkor a heroint egy gyufaskatulyába rejtve égetik el, s innen szívják fel az említett csövecskékkel a füstöt. Ezt a sajátságos szájmozgás miatt szájharmonikázásnak nevezik.

Később azután, hogy minél kevesebb anyag menjen veszendőbe és minél előbb beálljon a várt hatás, már injekcióban adják be maguknak. Eleinte csak a bőr alá, majd még gyorsabban akarják elérni a mámort, s áttérnek az érpályába történő (vénás) adásra. A junkie-k körében is ez terjedt el, mivel csak rossz minőségű, erősen hígított áruhoz jutnak, amely szájon át bevéve teljesen hatástalan.

Ezek az [[Injekció|injekciók]] természetesen házilag készülnek, egyszerűen úgy, hogy a heroinport közvetlenül a beadás előtt vízben feloldják. S még talán az a kisebb veszély, hogy a heroinport egyszerűen közönséges csapvízben oldják fel, s egy szemcseppentőre szerelt injekciós tű segítségével adják be. A sokkal nagyobb veszély a túladagolásból eredő halálos „lövet”. Ennek oka lehet egyszerűen az, hogy a különböző, de ismeretlen mértékű hígítások miatt gyakorlatilag semmiféle megbízható adagolás nem lehetséges. A heroinista maga sem tudja pontosan, hogy mennyi heroint is oldott fel. Csak azt tudja, mennyit adott neki az árus, hiszen ő a heroint kiadagolva, kis tasakokban veszi meg, s nyilvánvaló, hogy az árus nem patikamérlegen mérte ki. Sokszor azonban maga az árus sem tudja, hogy a valóságban mennyi heroin is van a neki kiadagolt csomagocskában, csak azt, hogy neki mennyit mondtak. Így azután, ha egyszer véletlenül (a szokástól eltérően) az adag valóban a jelzett mennyiségű heroint tartalmazza, azaz ha a szerencsétlent kivételesen nem csapják be, akkor ez az injekció könnyen utolsó lehet! Sok heroinista lelte már így a halálát, amikor felbukkant a piacon egy új terjesztő, a korábbinál tisztább szerrel. Az ópiumszármazékokat, mint [[Fájdalomcsillapító|fájdalomcsillapítót]] az orvostudomány nem nélkülözhette és sok esetben ma sem nélkülözheti. Bár nagyon sok szintetikus morfiumszármazékot sikerült előállítani, s majd mindegyiket valamilyen célra fel is használja az orvostudomány (némelyiket fájdalomcsillapítóként, másokat a műtéti érzéstelenítés során), de olyat még ez ideig nem sikerült találni, amelyik ha a morfiumnál kisebb mértékben is, de ne okozzon megszokást. Közülük említésre méltó a heroinnál enyhébb kábítószer, a [[metadon]]. Van ugyanis egy kórházi elvonókúrás módszer heroinistáknál (akiknél, mint említettük, az elvonás igen nehéz feladat) vagy morfinistáknál, amelynek során a heroint, illetve a morfiumot metadonnal helyettesítik. A metadon elvonása ugyanis lényegesen könnyebb, mivel elvonási tünetei kevésbé kínzók, mint a heroiné vagy a morfiumé.