„Kaszpi tigris” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
18. sor:
| familia = [[Macskafélék]] ''(Felidae)''
| subfamilia = [[Párducformák]] ''(Pantherinae)''
| genus = ''[[Panthera]]''
| species = '''''[[Tigris (állat)|P. tigris]]'''''
| subspecies = '''''P. t. virgata'''''
| trinomial = Panthera tigris virgata
| trinomial_authority = ([[Johann Karl Wilhelm Illiger|Illiger]], [[1815]])
| range_map = Panthera tigris virgata dis.png
| range_map_caption = Egykori elterjedési területe
| synonyms = * ''Felis tigris septentrionalis'' Saturnin, 1904
* ''Felis tigris trabata'' Schwarz, 1916
* ''Felis tigris lecoqi''
| range_map = Panthera tigris virgata dis.png
| range_map_caption = Egykori elterjedési területe
| wikispecies = Panthera tigris virgata
| wikicommonscat = Panthera tigris virgata
37. sor:
 
== Megjelenése ==
 
=== Mérete ===
A kaszpi tigris mérete és tömege kisebb, mint a szibériai tigrisé. [[Belső-Ázsia|Turkesztán]]ban a [[hímnem (biológia)|hím]] tigrisek hossza 270–295 &nbsp;centiméter, tömege 170–240 &nbsp;kilogramm volt. A [[nőnem (biológia)|nőstény]]ek mérete kisebb, 240–260 &nbsp;centiméter között van, tömegük 85–135 &nbsp;kilogramm.<ref name=mazak1981>{{cite journal |author=Mazák, V. |year=1981 |title=''Panthera tigris'' |url=http://www.science.smith.edu/departments/Biology/VHAYSSEN/msi/pdf/i0076-3519-152-01-0001.pdf |journal= Mammalian Species |volume=152 |pages=1–8 |doi=10.2307/3504004}}</ref> A nőstény tigris általában véve jóval kisebb volt, mint a hím. A hímek leghosszabb [[koponya|koponyája]] 29,7-36,58 &nbsp;centiméter, míg a nőstényeké 19,57-25,55 &nbsp;centiméter volt. Habár a turkesztáni tigrisek nem érték el a szibériai tigrisek méreteit, beszámolások vannak hatalmas példányokról, amelyek ehhez az állományhoz tartoztak. 1954. január 10-én, a Kopet-Dag-i Sumbarban lelőtt tigris koponyahossza 38,5 &nbsp;centiméter volt, ez jóval felülmúlja a többi kaszpi tigris koponyahosszát, sőt a legtöbb szibériai tigrisnél is hosszabb egy kicsit,<ref name="USSR">{{cite book | author = V.G Heptner & A.A. Sludskii | title = Mammals of the Soviet Union, Volume II, Part 2 | year = | pages = | isbn = 9004088768}}</ref> bár [[Mandzsúria|Mandzsúriában]] voltak tigrisek, amelyeknek 40,6 &nbsp;centiméteres koponyahosszuk volt.<ref>{{cite book | first = John | last = Seidensticker | title = Riding the Tiger. Tiger Conservation in Human-dominated Landscapes | publisher = Cambridge University Press | date= 1999 | isbn = 0521648351}}</ref>
 
=== Bundája ===
45 ⟶ 46 sor:
== Genetikai vizsgálata ==
[[Fájl:Caspian tiger.JPG|bélyegkép|250px|balra|Kaszpi tigris a [[berlin]]i állatkertben, 1899 körül]]
 
A legújabb genetikai vizsgálatok szerint a kaszpi tigris tovább él a szibériai tigrisben. Az [[Egyesült Királyság]]ban, az [[Oxfordi Egyetem]]hez tartozó kutatók 20 kaszpi tigrisből gyűjtöttek szövetet; ezeket az eurázsiai múzeumokból szedték össze. Ezután a [[maryland]]i [[Frederick]] városban levő U.S. National Cancer Institute-hoz (NCI) tartozó fajgazdagságot tanulmányozó laboratórium, öt mitokondriális részt vizsgált át. A kaszpi tigris mitokondriális DNS-e csak egy genetikai kód betűjében vagyis egy nukleotidban mutat eltérést a szibériai tigris DNS-étől, míg a többi tigris alfajtól szemmel láthatóan különböző. Ez azt mutatja, hogy a kaszpi tigris és a szibériai tigris tulajdonképpen azonos. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a két állomány ugyanabból az északra vándorolt ősből származnak. Az „ős” [[Közép-Ázsia|Közép-Ázsiába]], a Gansu-folyosóba (a [[selyemút]] egy része) telepedett le. A tudósok szerint az 1900-as évek elején a két állomány még keveredhetett egymással, aztán a vadászok elkülönítették őket két csoportba. Így az északi tigrisek két állományra szakadtak: egyik lett a szibériai tigris, míg a másik a kaszpi tigris. Mivel csak a múlt században váltak szét, nem alakultak át külön-külön alfajokká.<ref name="driscoll" />
 
== Életmódja ==
 
=== Élőhelye ===
A [[Transzkaukázus]] délkeleti részén a kaszpi tigris Talysh-síkság erdős vidékeit uralta, itt találhatók folyók, nádasok és lagúnák. Türkmenisztánban, Üzbegisztánban és Tádzsikisztánban a tigris a folyók és tavak medencéit kedvelte, ahol sűrű nádasok, sásosok vagy lombhullató erdők ([[nyárfa]], [[ezüstfa]], [[fűz]]fa) vannak. Az állatot néha a magas hegyekben is megtalálták, nyáron, Kazahsztánban és Kirgizisztánban a hóhatárig is felhúzódott. Kirgizisztánban, Trans-Ili-ban és Dzhunarsk Alatau-ban tigrisekre vadásztak [[boróka (növénynemzetség)|borókásokban]] és [[jegenyefenyő|jegenyefenyvesekben]] is, 2500-3000 méter magasságban a tengerszint fölött. A kaszpi tigris ott élt jól, ahol bőven voltak [[vaddisznó]]k és afgán-gímszarvasok (a [[gímszarvas]] egyik alfaja), nagy, természetes itatóhelyek, sűrű cserjések és alacsony hótakarók.<ref name="USSR" />