„Tömösi-szoros” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jav.
30. sor:
A Tömösi-szoros a [[Keleti-Kárpátok]] vonulatához tartozó [[Nagykőhavas]] és [[Keresztényhavas]] és a [[Déli-Kárpátok]]hoz tartozó [[Bucsecs-hegység]] között helyezkedik el, a [[Tömös-patak]] völgyében, mely Predeál térségében ered és mintegy 50 km-t megtéve [[Barcaszentpéter]] térségében ömlik az [[Olt]] folyóba.
 
A szoros bejárata [[BrassóFelsőtömös]] ''Deresztye''közelében, nevűa negyede és [[Négyfalu]] (Bácsfalu)Száraz-Tömös közötttorkolatánál nyílik dél felefelé, és [[SinaiaPredeál]] után, a Valea Râșnoavei torkolatánál éri el a [[Prahova (folyó)-völgy|Prahova]] völgyét]], egyben a [[Kanyar-Előkárpátok]]at. A szoros területén három város található: a Brassó megyéhez tartozó [[Predeál]], illetve a Prahova megyében elhelyezkedő [[Bușteni]] és [[Sinaia]]városa.
 
A szoros irányából közelíthető meg a legkönnyebben a [[Hét létra]] vízesés.
 
== Történelmi szerepe ==
A szoros már az ókorban is fontos kereskedelmi útvonal volt, ezt bizonyítja az is, hogyszorost már a római térképeken is feltüntették ''Saltus Themis'' néven. A középkorban azonban kereskedelmi, és hadászati elsőbbségét elvesztette a könnyebben átszelhető [[Törcsvári-szoros|Törcsvári-]] és [[Bodza-szoros]] javára. Azt a tényt azonban, hogy a későbbiekben is jelentős útvonal maradt, bizonyítjamegemlítik [[Bethlen Gábor]] erdélyi fejedelem [[1625]]-ben kiadott okleveleoklevelében, melybenazonban kötelességévéegészen teszia Brassó18. városának,századig hogyjórészt járatlan volt; a ''Parahókereskedők völgyét''és (eza az elnevezéshadseregek a könnyebben átszelhető [[PrahovaTörcsvári-szoros]]t (folyóCuloarul Rucăr–Bran)|Prahova, [[Teleajen]] folyó nevéből ered-völgyet, melyreés aTatár-szorost szoroson(Pasul átTabla ki lehet jutniBuții) karban tartsahasználták.
 
A Tömösi-szoros – stratégiaiStratégiai fekvése miatt időnként heves harcok színhelyévé is vált. [[1599]]-ben [[II. Mihály havasalföldi fejedelem]] a szoroson át nyomult be [[Erdély]]be.<ref>Sebestyén Mihály: ''Erdélyi fejedelmek'' (Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely, 1996)</ref> Később az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] idején, [[1849]]. június 19-20. között heves csata zajlott le a szoros birtoklásáért a [[Kiss Sándor (honvédtiszt)|Kiss Sándor]] honvéd ezredes vezette magyar csapatok és a benyomuló orosz csapatok között. A csata heves küzdelem után az oroszok javára dőlt el, Kiss Sándor ezredes súlyos sebesülten fogságba esett, de rövidesen [[öngyilkosság]]ot követett el.<ref>Antos Árpád: [http://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=9992 Barangolások Erdélyben 48. – Tömösi-szoros, Székelyvarság] – Hetedhéthatár.hu, 2005. szeptember 23.</ref>
 
A szoros azAz [[első világháború]] idején is heves harcok színhelyévé vált, mikor [[1916]]. [[augusztus 27.|augusztus 27]]-én [[Román front (első világháború)|a román hadsereg megtámadta]] az [[Osztrák–Magyar Monarchia|Osztrák-Magyar Monarchiát]] és benyomult a Keleti- és Déli-Kárpátok gyéren őrzött hágóin. A szorosban védekező 82. székely gyaloghadosztály heves harcok árán egy hétig feltartotta a románokat, de végül súlyos veszteségeket szenvedve kénytelen volt visszavonulni és Brassót is kiüríteni. Később, 1916 októberében a román csapatokat a szoroson át szorították ki utoljára Erdélyből.<ref>Pilisi Lajos: ''A megrohant és felszabadított Erdély'' (Auktor Könyvkiadó, 2005)</ref>
 
== Források ==