„Olvasás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor:
Az olvasás mindig is az [[írás]] előtt járt, léteznek társadalmak, melyek nem használnak írást (pl. [[Japán]] korai társadalma), de az olvasás valamilyen formája mindenhol fellelhető.<ref>Manguel, Alberto: Az olvasás története. Budapest: Park Könyvkiadó, 2001.</ref>
Többfajta jelentése ismert az ''olvasás''nak: az első verzió szerint ''írott szöveget megért, felfog, esetleg hangosan elmond''; ''olvasás útján megismer, megtud''. Másik, de manapság kevésbé ismert jelentése a ''számlál, egyenként számba vesz'', mely 1405-ben bukkant fel. Harmadik, szókapcsolatban használt jelentése a ''fejére olvas'' kifejezés, de ezzel a kifejezéssel is inkább könyvekben találkozunk, a köznapi nyelvben nem használt. Maga az ''olvasás'' szó eredete nem tisztázott, valószínűleg az uráli őshazából származik, hangalakjának alakulása a mai napig nem tisztázott.
Az ember mindig is a körülötte lévő jelrendszerek értelmezéséből szerezte [[információ]]it, ezek egyike a [[nyelv]] volt. Erre a jelrendszerre épült másodlagos formaként az írás. Az olvasás nemcsak az [[írás]] értelmezését jelenti, hanem az összes körülöttünk lévő [[rendszer]] felfogásának képességét takarja.<ref>[[Adamikné Jászó Anna]]: Az olvasás múltja és jelene. Budapest: Trezor Kiadó, 2006.</ref>
== Megközelítései ==
| |||