Wikipédia

„I. Ferenc német-római császár” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 768 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
39. sor:
}}
 
'''Lotaringiai Ferenc István''' ({{németül|Franz Stephan von Lothringen}}; [[Nancy]], 1708. december 8. – [[Innsbruck]], 1765. augusztus 18.), a [[Lotaringiai-ház]]ból származó, [[I. Lipót lotaringiai herceg|I. Lipót]] lotaringiai herceg és [[Orléans-i Erzsébet Sarolta lotaringiai hercegné|Orléansi Erzsébet Sarolta]] hercegné kilencedik gyermekeként született lotaringiai herceg, aki 1729 és 1737 között [[Lotaringia]] és [[Bar-le-Duc|Bar]] [[Lotaringia uralkodóinak listája|hercege]] '''III. Ferenc''' néven, 1737-től [[Toszkánai Nagyhercegség|Toszkána]] [[Toszkána uralkodóinak listája|nagyhercege]] '''II. Ferenc''' néven, és 1747-től a [[Német-római Birodalom]] [[Nyugati császárok listája|császára]] '''I. Ferenc''' néven. A [[Habsburg-ház]]ból származó [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Teréziával]] kötött házassága révén 1740-től az [[osztrák örökös tartományok]] [[Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája|társuralkodója]]. Házasságából alakult meg a [[Habsburg–Lotaringiai-ház]].
 
== Élete ==
=== Származása, testvérei ===
[[Fájl:Lorraine Arms 1538.svg|balra|80px]]
[[Fájl:Martin van Meytens 006.jpg|bélyegkép|jobbra|I. (Lotaringiai) Ferenc császár.]]
[[Fájl:Élisabeth Charlotte d'Orléans with her son François Étienne de Lorraine.jpg|bélyegkép|jobbra|Ferenc István herceg anyjával, [[Orléans-i Erzsébet Sarolta lotaringiai hercegné|Erzsébet Sarolta orléans-i hercegnővel]]. ]]
 
Ferenc István lotaringiai herceg a [[lotaringia]]i [[Nancy]]ban született. Édesapja a [[Vaudémont-ház]]ból származó [[I. Lipót lotaringiai herceg|I. Lipót József herceg]] volt, [[Lotaringia uralkodóinak listája|Lotaringia]] és [[Bar hercegeinek listája|Bar uralkodó hercege]] (1679–1729) volt. Apai nagyapja, [[V. Károly lotaringiai herceg]] (1643–1690), császári tábornagy, a törökellenes háborúk hírneves hadvezére volt, döntő szerepet vitt [[Bécs]] [[1683]]-as felmentésében és [[Buda (történelmi település)|Buda]] [[1686]]-s visszavívásában is. Apai nagyanyja [[Habsburg Eleonóra lengyel királyné|Habsburg Eleonóra Mária Jozefa főhercegnő]] (1653–1697) volt, [[III. Ferdinánd magyar király|III. Ferdinánd császár]] leánya.
105. sor:
# [[Habsburg–Lotaringiai Miksa Ferenc főherceg|Miksa Ferenc főherceg]] (1756–1801), püspök, [[köln]]i [[választófejedelem]], [[A Német Lovagrend nagymestereinek listája|a Német Lovagrend nagymestere]].
 
[[Fájl:Maria Theresia Familie.jpg|bélyegkép|jobbra|Ferenc István és Mária Terézia, gyermekeikkel.]]
 
Meg kell még említeni, hogy családjában teljesen mellőzte az akkori kor elvárásait, ehelyett családja olyan volt, akár egy hétköznapi jómódú polgárcsalád.
123. sor:
[[VII. Károly német-római császár|Károly Albert bajor választófejedelem]], akinek felesége [[Habsburg Mária Amália főhercegnő|Mária Amália osztrák főhercegnő]] (1701–1756), [[I. József magyar király|I. József]] [[Nyugati császárok listája|német-római császár]] leánya volt, erre hivatkozva jogot formált a Habsburg örökös tartományokra, bár e jogáról – éppen e házasság feltételeként – [[1722]]-ben lemondott. Csapatai – francia támogatással – elfoglalták [[Csehország (történelmi tartomány)|Csehországot]], a cseh arisztokrácia hűséget esküdött neki. [[1742]]. [[február 12.|február 12-én]] a [[Frankfurt am Main|frankfurti]] [[Birodalmi Gyűlés]] VII. Károly néven őt választotta meg az elhunyt [[német-római császár|császár]] utódjául. [[1741]]. [[december 7.|december 7-én]] [[Prága|Prágában]] a cseh rendek Károly Albertet [[Csehország uralkodóinak listája|cseh királlyá]] koronázták.
 
[[Fájl:Martin Engelbrecht Kaiser Franz I. Stephan mit Reichskrone.jpg|bélyegkép|jobbra|I. Ferenc császár, a Birodalom jelvényeivel ([[Martin Engelbrecht]] metszete).]]
 
=== Társuralkodó és császár ===
1740 után Ferenc István, felesége mellett a Habsburg örökös tartományok társuralkodója is lett, de a osztrák belső politikai döntésekbe nem szólt bele, csak egyfajta titkárként segítette felesége, az uralkodó főhercegnő munkáját.
 
Ferenc öccse, [[Károly Sándor lotaringiai herceg]] [[1744]]-ben feleségül vette [[Mária Anna osztrák főhercegnő (1718–1744)|Mária Anna osztrák főhercegnőt]] (1718-17441718–1744), [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] húgát. Az esküvő után a házaspár [[Brüsszel]]be utazott és elfoglalták az Osztrák [[Németalföld]] főkormányzói hivatalát. Károly Sándor a [[rajna]]i osztrák hadsereg parancsnokaként hadba vonult, fiatal felesége első gyermeke születésének órájában, gyermekével együtt meghalt.
 
[[VII. Károly német-római császár|VII. Károly császár]] halála ([[1745]]) után fia, [[III. Miksa bajor választófejedelem|III. Miksa József bajor választófejedelem]] (1727–1777) anyja tanácsára okult a háborúban elszenvedett bajor kudarcból, békét kötött Ausztriával, lemondott a császári trónigényéről és hozzájárult Lotaringiai Ferenc István jelöléséhez. Ferencet [[1745]]. [[szeptember 13.|szeptember 13-án]] [[Frankfurt am Main|Frankfurtban]] [[Nyugati császárok listája|német-római császárrá]] választották. A kilenc választófejedelem közül hétnek a szavazatát tudta megszerezni.<ref>Lásd: http://geschichtsverein-koengen.de/Aufklaerung.htm</ref> [[október 4.|Október 4-én]] a frankfurti Szent Bertalan koronázótemplomban ''(Kaiserdom St. Bartholomäus)'' meg is koronázták.<ref>Lásd: http://www.archiv-verlag.at/inhalte/loseblatt/austriaedition1.html</ref><ref>Lásd http://www.sandammeer.at/prosa/arbeitsbegriffundmenschenrechte.htm</ref> A koronázást a frankfurti városházán díszebéd követte, amelyen hagyományosan a Birodalom főméltóságai szolgáltak fel, és ezen csak férfiak vehettek részt. Mária Terézia – hetedik hónapos terhesen – kierőszakolta a bejutást és férje oldalán részt vett a díszebéden.
144. sor:
 
=== Halála és utódlása ===
[[1765]]. [[augusztus 5.|augusztus 5-én]] Ferenc István, a császári családdal együtt [[Innsbruck]]ban ünnepelte fiának, [[II. Lipót magyar király|Lipót toszkánai nagyhercegnek]] esküvőjét a [[Bourbon-ház]]ból való [[Mária Ludovika magyar királyné|Mária Ludovika spanyol infánsnővel]] (María Luísa de España, 1745–1792), [[III. Károly spanyol király|III. Károly]] [[Spanyolország uralkodóinak listája|spanyol király]] és Mária Amália szász hercegnő leányával. Az udvari ünnepségek hetekig tartottak, nagy lakomákkal, rendezvényekkel. A viruló, javakorabeli férfi [[augusztus 18.|augusztus 18-án]] színházból tért haza legidősebb fiával, [[II. József magyar király|József főherceggel]], amikor agyvérzést kapott, és meghalt. Holttestét Bécsbe hozták, és a [[Habsburg-család]] hagyományos temetkezőhelyén, a [[kapucinusok]] templomának [[császári kripta|kriptájában]] helyezték el. Mária Terézia már jóelőre elkészítette azt a díszes, kettős márvány szarkofágot, amely a házaspár egész alakos szobrát ábrázolja, vidám társalgás közben. A szarkofág oldalát díszítő domborművek Ferenc életének jelentős eseményeit ábrázolják, köztük a koronázási bevonulást Frankfurtba.
 
Mária Terézia vigasztalhatatlan volt. Hosszú haját levágatta, drága ékszereit eladta vagy elosztogatta. Élete hátralevő részében özvegyhez illő feketében járt. Az innsbrucki várnak azt a szobáját, ahol meghalt, emlékkápolnává építette át. Gyakran látogatta férje nyughelyét. Idős korában, amikor már nem tudott lépcsőt járni, kötélre függesztett karosszékben eresztették le a Császár-[[Császári kripta|Császári kriptába]].
 
Ferencet a német-római császári trónon fia, [[II. József magyar király|II. József császár]] követte, aki Mária Terézia halála után ([[1780]]-tól) a magyar és cseh királyi címet is örökölte. Ferenc hatalmas hátrahagyott magánvagyonának egy része (12 millió gulden) is elég volt arra, hogy József a felduzzadt osztrák államadósságot rendezni tudja belőle. Érme- és ásványgyűjteményét legidősebb leánya, [[Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő|Mária Anna Jozefa főhercegnő]] rendezte. Ez a gyűjtemény lett a bécsi Természettudományi Múzeum ''(Naturhistorisches Museum)'' gyűjteményének alapja.
154. sor:
 
== Weblinks ==
* [http://www.kaisergruft.at/kaisergruft/franzstephan.htm Sírja a bécsi Császár-kriptában.]
* [http://www.bildungsservice.at/innsbruck/geschichte/maria_theresia_01.htm Mária Terézia és Innsbruck (Ferenc halálának leírásával).]
 
== Lásd még ==
163. sor:
* [[Niederhauser Emil]]: ''Mária Terézia,'' Pannonica, Budapest, 2000, <small>{{ISBN|963-9252-14-X}}</small>
* Gonda Imre –Niederhauser Emil: ''A Habsburgok. Egy európai jelenség,'' Gondolat, Budapest, 1978 <small>{{ISBN|963-280-714-6}}</small>
* Hugh Montgomery-Massingberd (kiadó): ''Burke's Royal Families of the World'', 1. kötet: Európa & Latin-Amerika'', Burke's Peerage Ltd, London, 1977.
* Gies McGuigan, D.: ''The Habsburgs'', W.H. Allen, 1966
* Vacha, B.: ''Die Habsburger (Eine Europäische Familiengeschichte)'', Verlag Styria, 1993
200. sor:
|7= 7. [[Pfalzi Erzsébet Sarolta orléans-i hercegné|Erzsébet Sarolta pfalzi hercegnő<br/>(Liselotte von der Pfalz)]]
|8= 8. [[Miklós Ferenc lotaringiai herceg]]
|9= 9. [[Klaudia Franciska lotaringiai hercegnő]]
|10= 10. [[III. Ferdinánd magyar király|III. Ferdinánd német-római császár, magyar király]]
|11= 11. [[Gonzaga Eleonóra magyar királyné (1630–1686)|Gonzaga Eleonóra mantovai hercegnő (1630–1686)]]
210. sor:
|17= 17. [[Christine von Salm]]
|18= 18. [[II. Henrik lotaringiai herceg]]
|19= 19. [[Gonzaga Margit mantovai hercegnő]] (1591-16321591–1632)
|20= 20. [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd német-római császár, magyar király]]
|21= 21. [[Mária Anna bajor hercegnő (1574–1616)]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Ferenc_német-római_császár”