Wikipédia

„I. Ferenc német-római császár” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 711 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 711 szerkesztés
belső hivatkozás
47. sor:
[[Fájl:Élisabeth Charlotte d'Orléans with her son François Étienne de Lorraine.jpg|bélyegkép|jobbra|Ferenc István herceg anyjával, [[Orléans-i Erzsébet Sarolta lotaringiai hercegné|Erzsébet Sarolta orléans-i hercegnővel]]]]
 
Ferenc István lotaringiai herceg a [[lotaringia]]i [[Nancy]]ban született. Édesapja a [[Vaudémont-ház]]ból származó [[I. Lipót lotaringiai herceg|I. Lipót József herceg]] volt, [[Lotaringia uralkodóinak listája|Lotaringia]] és [[Bar hercegeinek listája|Bar uralkodó hercege]] (1679–1729) volt. Apai nagyapja, [[V. Károly lotaringiai herceg]] (1643–1690), császári tábornagy, a törökellenes háborúk hírneves hadvezére volt, döntő szerepet vitt [[Bécs]] [[1683]]-as felmentésében és [[Buda (történelmi település)|Buda]] [[1686]]-sos visszavívásában is. Apai nagyanyja [[Habsburg Eleonóra lengyel királyné|Habsburg Eleonóra Mária Jozefa főhercegnő]] (1653–1697) volt, [[III. Ferdinánd magyar király|III. Ferdinánd császár]] leánya.
 
Édesanyja [[Orléans-i Erzsébet Sarolta lotaringiai hercegné|Erzsébet Sarolta orléans-i hercegnő]] (1676–1744) volt, Lipót herceg felesége, [[Fülöp orléans-i herceg (1640–1701)|I. Fülöp orléans-i herceg]]nek (1640–1701), [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]] [[Franciaország uralkodóinak listája|francia király]] öccsének és [[Pfalzi Erzsébet Sarolta orléans-i hercegné|Erzsébet Sarolta ''(Liselotte)'' pfalzi hercegnőnek]] (1652–1722) leánya. Anyját, Orléans-i Erzsébet Saroltát unokabátyja, [[XV. Lajos francia király|XV. Lajos király]] 1736-ban elismerte [[Commercy]] szuverén uralkodó hercegnőjének.
70. sor:
[[III. Károly magyar király|VI. Károly]] [[Nyugati császárok listája|német-római császár]] (III. Károly néven [[magyarország uralkodóinak listája|magyar]] és II. Károly néven [[Csehország uralkodóinak listája|cseh király]]) kedvelte nagynénjének, [[Habsburg Eleonóra lengyel királyné|Eleonóra főhercegnőnek]] unokáit. Úgy tervezte, legidősebb leányát, [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia főhercegnőt]] a legidősebbhez, Lipót Kelemen herceghez adja feleségül, ő azonban [[1723]]-ban meghalt [[fekete himlő|himlő]]ben. Károly ekkor Kelemen idősebbik öccsét, Ferenc István herceget hívta meg Bécsbe, és őt jelölte ki leendő vejéül.
 
Ferenc István herceg 1723-ban, 15 évesen érkezett a császári udvarba. Igen művelt fiatalember volt, 74 könyvet vitt magával Bécsbe, ami ilyen fiatal embernél ritkaságszámba ment. Károly a fiává fogadta, birtokába adta a [[szilézia]]i [[Teschen]]t. Saját, vele egyívású gyermekeivel együtt neveltette. Az alig 10 éves Mária Terézia megismerkedett a fiatal francia herceggel, beleszeretett, és később is ragaszkodott választottjához. Ferenc és jövendő apósa, Károly sokat jártak együtt vadászni, ez közel hozta őket egymáshoz, bár Károly (a dinasztia szempontjait szem előtt tartva) egyéb vőlegény-jelölteketvőlegényjelölteket is mérlegelt, így például [[VII. Károly német-római császár|Károly Albert bajor trónörököst]], Ausztria későbbi nagy ellenfelét is. Felmerült [[II. Frigyes porosz király|Frigyes porosz trónörökös]] is, de a [[Hohenzollern-ház|Hohenzollern család]] [[evangélikus kereszténység|evangélikus]] vallása súlyos akadályt jelentett. Ferenc István herceg megfelelt a feltételeknek, hiszen olyan katolikus családból származott, amely uralkodó, vagy korábban uralkodott. ([[Lotaringia]] ebben az időben már nem volt önálló hercegség, [[XV. Lajos francia király|XV. Lajos]] tartotta elfoglalva). Károly császár egyre halasztotta leánya házasságkötését, mert saját fiú örökösfiúörökös születésére várt.
 
=== Lotaringia hercegéből Toszkána nagyhercege ===
119. sor:
 
=== Az osztrák örökösödési háború ===
Mivel Károly császár férfi örökös nélkül halt meg, az [[1713]]-ban kibocsátott [[Pragmatica sanctio]] alapján leánya, [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia főhercegnő]] örökölte a [[Osztrák örökös tartományok|Habsburg örökös tartományokat]] ''(Erbländer).'' Emiatt kirobbant az [[osztrák örökösödési háború]], amelynek nyitányaként [[II. Frigyes porosz király|II. Frigyes]] [[Poroszország és Brandenburg uralkodóinak listája|porosz király]] bevonult [[Szilézia|Sziléziába]]. [[1741]]. [[június 25.|június 25-én]] Mária Teréziát a magyar rendek Pozsonyban magyar királynővé koronázták, és [[szeptember 7.|szeptember 7-én]] támogatásukról biztosították.
 
[[VII. Károly német-római császár|Károly Albert bajor választófejedelem]], akinek felesége [[Habsburg Mária Amália főhercegnő|Mária Amália osztrák főhercegnő]] (1701–1756), [[I. József magyar király|I. József]] [[Nyugati császárok listája|német-római császár]] leánya volt, erre hivatkozva jogot formált a Habsburg örökös tartományokra, bár e jogáról – éppen e házasság feltételeként – [[1722]]-ben lemondott. Csapatai – francia támogatással – elfoglalták [[Csehország (történelmi tartomány)|Csehországot]], a cseh arisztokrácia hűséget esküdött neki. [[1742]]. [[február 12.|február 12-én]] a [[Frankfurt am Main|frankfurti]] [[Birodalmi Gyűlés]] VII. Károly néven őt választotta meg az elhunyt [[német-római császár|császár]] utódjául. [[1741]]. [[december 7.|december 7-én]] [[Prága|Prágában]] a cseh rendek Károly Albertet [[Csehország uralkodóinak listája|cseh királlyá]] koronázták.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Ferenc_német-római_császár”