„Szászánida Birodalom” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
(Visszavontam az első 2 változtatást (szerk: 85.66.153.90), ami a(z) 18054165 változatot (szerk: 81.183.181.198) követte)
a
A Szászánidák a [[pártusok]] laza államszervezetével szemben erősen központosított, despotikus államot hoztak létre, amely ideológilag a [[zoroasztrizmus|zoroasztriánus]] államvallás hatalmas papságára támaszkodott. A Szászánidákat erőteljes terjeszkedési törekvések jellemezték, és e célból a királyok megreformálták a hadsereget. A fő ütőerőt e seregben a páncélos nehézlovasság képezte. A Szászánida Birodalom hatalma csúcsán [[Szíria|Szíriától]] [[India|Indiáig]], a [[Kaukázusi Ibéria|kaukázusi Ibériától]] a [[Perzsa-öböl]]ig terjedt.
 
A Szászánidák ki akarták szorítani a [[Római Birodalom|rómaiakat]] [[Ázsia|Ázsiából]], ezért azok megerősítették az [[eufrátesz]]i [[limes]]t. Az újperzsa uralkodók több római császárral is heves harcokat vívtak: [[Publius Aurelius Valerianus római császár|Valerianus]] császár [[I. Sápúr szászánida király|I. Sápúr]] királytól elszenvedett veresége ([[260]]) után annak fogságában halt meg, megalázó körülmények közt. Ezt a diadalt örökíti meg Sápúr [[Nags-e-Rosztam]]i szikladomborműve. Hatalmának végén a Szászánida Birodalom még merészebb haditettre vállalkozott, [[II. Huszrau szászánida király]] elfoglalta [[Kis-Ázsia|Kis-Ázsiát]], [[626]]-ban pedig megostromolta [[Konstantinápoly]]t, [[Hérakleiosz bizánci császár]] csak komoly erőfeszítések árán tudta visszaverni a támadást. Egy évtized múlva ([[636]]) a Szászánidák hatalma összeomlott a hódító arabok támadásai alatt.
 
== A Szászánidák származása ==