„IV. György brit király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Peadar (vitalap | szerkesztései)
a Hannoveri uralkodók kategória eltávolítva; Hannoveri királyok kategória hozzáadva (a HotCattel)
57. sor:
Nem sokkal 21. születésnapja után György belebolondult [[Maria Fitzherbert]]be, aki közrendű volt, hat évvel idősebb nála, kétszer megözvegyült, ráadásul még katolikus is,<ref>Smith, E. A., 33. o.</ref> vagyis szinte mindent megtestesített, ami elfogadhatatlanná tette a királyi ház számára. A herceg azonban elhatározta, hogy feleségül veszi. Az 1701-es rendezési törvény értelmében katolikus házastárssal elvesztette volna jogát a brit trónra, és az 1772-es királyi házasodási törvény értelmében csak az uralkodó engedélyével lehetett volna törvényes a házasságuk, amit III. György soha nem adott volna meg.
 
Mindennek ellenére 1785. december 15-én Maria Fitzherbert londoni házában elvégeztékmegtartották az esküvői ceremóniát. Formálisan a házasság nem volt érvényes, mert a király nem hagyta jóvá (nem is kérték).<ref>Smith, E. A., 36–38. o.</ref> Fitzherbert úgykatolikus hitte,hite hogyértelmében az egyházi törvény a világi fölött áll, ezért tényleges férjének tekintette a herceget, azonban beleegyezett, hogy politikai okokból titokban tartja frigyüket.<ref>David, 57–91. o.</ref>
 
Pénzszórásai miatt a herceg adósságokba keveredett, amit a király nem volt hajlandó kifizetni, ezért el kellett hagynia a Carlton House-t, és beköltözött Maria Fitzherberthez. 1787-ben György parlamenti barátai felajánlották neki, hogy egyszeri adomány révén kiegyenlítik adósságait. A sokak által sejtett illegális házasság azonban akkora botrányt kavart volna, amely megakadályozott volna mindenféle parlamenti segítséget; így a herceg barátja, a [[whig]] párt vezetője, Charles James Fox nyilvánosan rágalmazásnak minősítette a herceg házasságáról keringő pletykákat.<ref name="vol3">{{cite book | last =Innes | first =Arthur Donald | title = A History of England and the British Empire, Vol. 3 | publisher=The MacMillan Company| year =1914 | pages =396–397 }}</ref> Emiatt azonban Maria sértődött meg, és azzal fenyegetőzött, hogy szakít Györggyel. Őt végül egy másik whig képviselő, [[Richard Brinsley Sheridan]] engesztelte ki, a parlament pedig 161 ezer fontot (ma 18,5 millió font) szavazott meg a trónörökös adósságainak kiegyenlítésére, további 60 ezret pedig a Carlton House felújítására.<ref name="dnb" /><ref>De-la-Noy, p.31</ref><ref name="ReferenceA">Marilyn Morris, "Princely Debt, Public Credit, and Commercial Values in Late Georgian Britain." ''Journal of British Studies'' 2004 43(3): 339–365</ref>