„IV. György brit király” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Hannoveri uralkodók kategória eltávolítva; Hannoveri királyok kategória hozzáadva (a HotCattel) |
|||
57. sor:
Nem sokkal 21. születésnapja után György belebolondult [[Maria Fitzherbert]]be, aki közrendű volt, hat évvel idősebb nála, kétszer megözvegyült, ráadásul még katolikus is,<ref>Smith, E. A., 33. o.</ref> vagyis szinte mindent megtestesített, ami elfogadhatatlanná tette a királyi ház számára. A herceg azonban elhatározta, hogy feleségül veszi. Az 1701-es rendezési törvény értelmében katolikus házastárssal elvesztette volna jogát a brit trónra, és az 1772-es királyi házasodási törvény értelmében csak az uralkodó engedélyével lehetett volna törvényes a házasságuk, amit III. György soha nem adott volna meg.
Mindennek ellenére 1785. december 15-én Maria Fitzherbert londoni házában
Pénzszórásai miatt a herceg adósságokba keveredett, amit a király nem volt hajlandó kifizetni, ezért el kellett hagynia a Carlton House-t, és beköltözött Maria Fitzherberthez. 1787-ben György parlamenti barátai felajánlották neki, hogy egyszeri adomány révén kiegyenlítik adósságait. A sokak által sejtett illegális házasság azonban akkora botrányt kavart volna, amely megakadályozott volna mindenféle parlamenti segítséget; így a herceg barátja, a [[whig]] párt vezetője, Charles James Fox nyilvánosan rágalmazásnak minősítette a herceg házasságáról keringő pletykákat.<ref name="vol3">{{cite book | last =Innes | first =Arthur Donald | title = A History of England and the British Empire, Vol. 3 | publisher=The MacMillan Company| year =1914 | pages =396–397 }}</ref> Emiatt azonban Maria sértődött meg, és azzal fenyegetőzött, hogy szakít Györggyel. Őt végül egy másik whig képviselő, [[Richard Brinsley Sheridan]] engesztelte ki, a parlament pedig 161 ezer fontot (ma 18,5 millió font) szavazott meg a trónörökös adósságainak kiegyenlítésére, további 60 ezret pedig a Carlton House felújítására.<ref name="dnb" /><ref>De-la-Noy, p.31</ref><ref name="ReferenceA">Marilyn Morris, "Princely Debt, Public Credit, and Commercial Values in Late Georgian Britain." ''Journal of British Studies'' 2004 43(3): 339–365</ref>
|