„Szászánida Birodalom” változatai közötti eltérés

a
kékít
a
a (kékít)
| térképméret =220px
| térképaláírás =A Szászánida Birodalom ''(vörössel)''.
| főváros =[[Ktezifon|Ktésziphón]]
| terület =3,500,000{{szám|3500000}}
| népesség =''([[621]])'' {{szám|19700000}}
| hivatalos nyelvek =középső perzsa, középső arámi
| államforma =sahság (császárság)
| államfő =Szászánida nagykirály (sahinsah)
| uralkodó =[[I. Ardasír szászánida király|I. Ardasír]] <small>(első)</small> (224-241) <br /> [[III. Jazdagird szászánida király|III. Jazdagird]] <small>(utolsó)</small> (632-651)
| dinasztia =[[Szászánidák]]
}}
[[Fájl:Carte empire Sassanide.png|thumb|300px|A Szászánida Birodalom]]
 
A '''Szászánida Birodalom''' vagy '''Újperzsa Birodalom''' egy [[ókor]]i [[irán]]i központú birodalom volt. A magát az [[Az Óperzsa Birodalom királyainak listája|Akhaimenidák]] örököseinek tartó Szászánida-dinasztia alapította [[224]]-ben és [[651]]-ig, az arab hódításig állt fenn. A [[Pártus Birodalom]] helyére lépett, amelynek utolsó uralkodóját, [[IV. Ardaván pártus király|IV. Artabanoszt]], a birodalomalapító [[I. Ardasír szászánida király|I. Ardasír]] (Artaxerxész) csatában megverte és [[224]]-ben bevonult [[Ktezifon|Ktésziphón]]ba, a pártus fővárosba.
 
A Szászánidák a [[pártusok]] laza államszervezetével szemben erősen központosított, despotikus államot hoztak létre, amely ideológilag a [[zoroasztrizmus|zoroasztriánus]] államvallás hatalmas papságára támaszkodott. A Szászánidákat erőteljes terjeszkedési törekvések jellemezték, és e célból a királyok megreformálták a hadsereget. A fő ütőerőt e seregben a páncélos nehézlovasság képezte. A Szászánida Birodalom hatalma csúcsán [[Szíria|Szíriától]] [[India|Indiáig]], a [[Kaukázusi Ibéria|kaukázusi Ibériától]] a [[Perzsa-öböl]]ig terjedt.