Wikipédia

„Védőoltás” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 789 szerkesztés
belső hivatkozás
1. sor:
{{lektor}}
[[Fájl:Typhoid inoculation2.jpg|right|200px|thumbbélyeg|Egy gyermekGyermek tífusz elleni védőoltást kapvédőoltása egy texasi iskolában, 1943-ban]]
 
A '''védőoltás''' (vakcina) gyengített vagy elölt kórokozókat, azok részeit vagy kész ellenanyagot tartalmazó készítmény. Beadásának (vakcináció) célja a szervezet specifikus ellenállásának fokozása. A védőoltások beadása után (mesterséges immunizáció) a szervezetben védettség alakul ki az adott betegséggel szemben. Amennyiben egy közösségben elég embert oltanak be egy adott betegség ellen, kialakul az adott betegséggel szembeni teljes védelem (nyájimmunitás, átoltottság). A védőoltások világszerte nagy szerepet játszanak a fertőző betegségek megelőzésében. Minden országnak az a célja, hogy járványügyi helyzete kedvező legyen, és ennek érdekében – a járványügyi helyzet figyelembe vételével – alakítja védőoltási rendszerét (oltási naptár).
 
A „vakcina” (oltóanyag) elnevezést először [[Edward Jenner]] angol orvos használta, aki megfigyelte, hogy a tehénhimlővel (latin variolae vaccinae, a latin vaccīnusból, vacca = tehén) fertőzött tehenészek nem kapják el az emberi himlőt.
11. sor:
#ellenanyag- (antitest-) tartalmú immunszérumot
 
== Az immunizáció típusai ==
[[Fájl:Immunizacio.jpg|400px|bélyegkép|jobbra]]
 
*'''Aktív immunizáció''': a vakcina élő, gyöngítettgyengített kórokozókat vagy inaktivált, elölt kórokozókat tartalmaz. A szervezet immunrendszere a beadott védőoltásra immunválasszal reagál. Ez részben celluláris (sejtes), részben humorális (ellenanyagtermelés) válasz. A celluláris (sejtes) immunválaszban fehérvérsejtek (T és B limfociták), valamint makrofágok vesznek részt. A humorális válasz az adott kórokozóval szembeni ellenanyag termelődésének kiváltása.
*'''Passzív immunizáció''': egy bizonyos kórokozó ellen már kész ellenanyagot, azaz specifikus antitesteket juttatunk a szervezetbe. Ilyen védelemben részesülhetnek, akiknek:
* 1. védekezőrendszere nem tud megfelelően válaszolni a fertőzésre (gyengült immunrendszer);
* 2. nincsenek oltva, amikor a fertőzést megkapják (pl. veszettség);
* 3. ha várható egy kórokozóval való találkozás, de nincs idő a teljes oltássorozat beadására (pl. külföldi utazássalutazás kapcsolatoselőtti oltások). A passzív immunvédelem néhány napig/hétig tart, amíg ki nem ürülnek a beoltott antitestek.
 
<!--''Magyarország egészségügyi törvényének ('''1997. évi CLIV. tv.''') 80. §-a értelmében:
„'''A fertőző betegségek megelőzése'''
:a) a védőoltásokon és az egyéb megelőzést szolgáló kezeléseken,
26 ⟶ 29 sor:
:alapul.”
 
A törvény III. fejezete ('''Népegészségügy''') 6. része foglalkozik a Járványügyi és Védőoltásokkal kapcsolatos kérdésekkel. Az Eü.tv. felhatalmazása alapján a '''18/1998. (VI. 3.) NM rendelet''' tartalmazza a '''fertőző betegségek és a járványok megelőzésének érdekében szükséges járványügyi intézkedések'''et.-->
 
== Védőoltások típusai ==
=== Aktív immunizálás attentuált oltóanyaggal ===
Az attentuált oltóanyag élő, de legyengített kórokozókat tartalmaz. Ezek a szervezetbe bejutva nem okoznak betegséget, de szaporodnak, így a természetes fertőzéshez hasonló folyamatot utánozva váltják ki immunológiai hatásukat. Ritkán enyhe oltási betegséget is okozhatnak. Védőhatásuk hosszútávú, akár egész életen át is biztosíthatja a szervezet védelmét az adott betegséggel szemben.
 
=== Aktív immunizálás elölt oltóanyaggal ===
Az elölt oltóanyaggal éppúgy kiváltható az immunválasz, mint az élő vakcinával., Ade a szervezetben a kórokozó nem szaporodik. Ismételt oltásokkal (ún. „emlékeztető oltásokkal”„emlékeztető”) oltásokkal váltható ki a megfelelő védelem.
 
Mivel az anyai ellenanyagok és a passzív immunglobulinok nem befolyásolják hatásukat, így pl. hepatitishepatitisz A, B vírus-, tetanusz-, rabies (veszettség) fertőzésveszettségfertőzés gyanúja esetén aktív és passzív védelem együtt is alkalmazható.
 
A nem élő vakcinák aktív komponensük szerint tartalmazhatnak:{{refhely|vacsatc.hu}}
*teljes elölt / inaktivált baktériumot (pertussis /szamárköhögés/, kolera)
*a baktérium protektív antigénjeit (acelluláris pertussis)
*toxoidot/anatoxint (kémiai úton hatástalanított (detoxikált) exotoxin: diphteriadiftéria, tetanustetanusz, kolera)
*elölt / inaktivált vírust (hepatitishepatitisz A vírus, IPV /inaktivált poliovírus vakcina, rabies/veszettség, kullancsencephalitiskullancsenkefalitisz, influenza)
*reasszortációval készített, gyengített vírusokat (rota)
*géntechnológiával (élesztősejtek, rekombinációs technika) előállított protektív antigént (hepatitishepatitisz B vírus, humán papilloma vírus)
*poliszaharid tok antigént ([[HIB-oltás|Hib]], pneumococcus, meningococcus, hastífusz)
 
=== Passzív immunizáció ellenanyaggal ===
A kórokozóra specifikus ellenanyagok, főleg IgG osztályú antitestek beadása.
Az oltóanyagokat ellenanyagokkal rendelkező személyek vérsavójából állítják elő.
59 ⟶ 62 sor:
*a toxinokat semlegesíti
 
=== Oltóanyagok összehasonlítása, együtt adása, oltások közti idő, egyedi elbírálást igénylő csoportok ===
Az élő oltóanyag a humorális immunitás mellett sejtes immunválaszt is kivált, melyamely az ún. „memóriasejtek” révén a beoltott egész életén át védettséget nyújthat. Az elölt kórokozók éppúgy kiválthatnak immunválaszt, mint az élő kórokozók, de egyes esetekben szükség lehet ismételt, ún. emlékeztető oltásokra a megfelelő védelem kialakításához.
 
A különféle élő oltóanyagok egyszerre is beadhatók. Ilyen kombinált oltás az MMR vakcina (morbilli-mumpsz-rubeola = kanyaró-fültőmirigy gyulladás-rózsahimlő). Az oltások közötti intervallumokról az OEK az adott évi [http://www.oek.hu/oek.web?to=16&nid=444&pid=1& védőoltási módszertani levélben] rendelkezik.
77 ⟶ 80 sor:
|}
 
I. O.= inaktivált oltóanyag (beleértve DTPa-IPV+Hib, DTPa-IPV, meningococcus, pneumococcus, kullancsencephalitiskullancsenkefalitisz, influenza, és hepatitishepatitisz A, B vakcinákat)
 
É.v.v.= Élővírus-tartalmú vakcina (pl.: MMR, sárgaláz, varicella elleni vakcinák)
86 ⟶ 89 sor:
0/4 hét = Egyidejűleg, vagy 4 hét intervallum betartásával adható
 
Védőoltások tekintetében egyedi elbírálást igényelnek a HIV-fertőzöttek, a lépeltávolítottak, az immunrendszer-károsodott koraszülöttek és a 3három hónapnál hosszabb ideig Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárságú gyermekek.
 
== A védőoltások szükségessége és kockázata ==
A vakcináknak köszönhetően számos fertőző betegség szinte már eltűnt, vagy igen ritkává vált. Mégis fontos szem előtt tartanunk, hogy gyermekeink immunizálása változatlanul szükséges.
 
A védőoltásokkal megelőzhető fertőző betegségek ritkábban fordulnak elő, mert hosszú ideje nagy tömegeket oltanak ellenük.<ref name="vacsatc-oltasbiztonsag">{{Cite web|url=http://www.vacsatc.hu/?A-v%E9d%F5olt%E1sokr%F3l-k%F6z%E9rthet%F5en&pid=90|title=Oltásbiztonság}}</ref> Az immunizálást mindaddig folytatni kell, amíg a betegségeket fel nem számoljuk. A védőoltásoknak köszönhetően aaz '70[[1970-es évek]] végétől nincs feketehimlő a világban, és Európa poliogyermekbénulás- (gyermekbénulás) mentes, közelkb. 102000 éveóta. A védőoltásokkal kivédhető fertőző betegségek kórokozói állandóan jelen vannak a környezetünkben, és csak az oltás következtében kialakult védettség miatt nem tudnak betegséget okozni.
A már szinte feledésbe merült betegségek újból visszatérnének, ha a mára eltűnt (szakszóval eradikált) betegség védőoltásainak beadásával felhagynánk, hiszen a kórokozók változatlanul jelen vannak a környezetünkben. Egyre több ember lenne fogékony a fertőzésre, egyre többen betegednének, esetleg halnának meg.
 
A védőoltás a lehető leghatékonyabb mód, hogy az egyes fertőző betegségeket megelőzzük, illetve a súlyos lefolyást megakadályozzuk.
 
=== Oltást követő nemkívánatos mellékhatások ===
A védőoltások a gyógyhatású készítmények egy különleges csoportjába tartoznak, az immunológiai készítmények közé. Feladatuk nem a szervezet hibás működéseinek átállítása vagy szabályozása, hanem az immunrendszer felébresztése, megerősítése egy adott kórokozóval szemben.
 
Ezek a tények ma már annyira ismertek, hogy a gyógyszerek esetében használt „mellékhatás” meghatározás helyett a szakemberek az „oltást követő nemkívánatos esemény” (OKNE, vagy angolul Adverse Event Following Immunisation) szakkifejezést alkalmazzák.
 
Az OKNE -eseteket előfordulásuk gyakorisága szerint az alábbi csoportokba soroljuk:
*Nagyon gyakori mellékhatások (10-ből több mint 1 oltottnál fordulnak elő)
*Gyakori mellékhatások (10-ből kevesebb mint 1 oltottnál fordulnak elő)
*Nem gyakori mellékhatások (100-ból kevesebb mint 1 oltottnál fordulnak elő)
*Ritka mellékhatások (1000-ből kevesebb mint 1 oltottnál fordulnak elő)
*Nagyon ritka mellékhatások (1000010&nbsp;000-ből kevesebb mint 1 oltottnál fordulnak elő)
 
A gyakori események például: az injekció helyén fellépő fájdalom, bőrvörösség; az oltás helyén vagy a szövetek helyi megkeményedése, duzzanat, fáradtság, fejfájás, láz stb. Ezek a tünetek néhány nappal az oltást követően maguktól megszűnnek.
 
A ritkán vagy nagyon ritkán (azaz 10 &nbsp;000-ből kevesebb mint 1) előforduló tünetek között lehetnek súlyos események is. Ennek oka lehet az oltással összefüggő, de az oltástól független, az oltást követően jelentkező tünet is, a szervezetben már meglévő és az oltás által kiváltott tünet, a szervezet pont aktuális állapota (pl. túlérzékenysége). A bejelentett súlyos mellékhatásokról szóló beszámolók minden esetben kivizsgálásra kerülnek. Ezek a vizsgálatok teszik lehetővé, hogy egy adott készítmény valós kockázatait minél pontosabban le lehessen írni, majd annak eredményeit a gyakorlatban kamatoztassák. A bizottság által végzett vizsgálatok a védőoltás következményeinek a véletlen egybeeséstől történő elkülönítését is szolgálják.
 
===Tájékoztató Magyarországon az MMRVaxPro oltóanyag 2011. őszi alkalmazása során jelentett eseményekről===
116 ⟶ 119 sor:
A kanyaró, mumpsz és rubeola elleni oltásokat 15 hónapos korban, folyamatos oltásként, majd általános iskola VI. osztályában kampány oltásként kapják a gyermekek.
 
2011 őszétől közbeszerzési eljárás alapján – 3 évre – a kombinált, élő, attenuált kanyaró, mumpsz és rubeola (MMR) elleni oltóanyagok közül az MMRVaxPro nevű készítmény kerülkerült felhasználásra.
 
Az országban, az iskolákban kampányoltásokra 60 &nbsp;000 MMRVaxPro, 40 &nbsp;000 Priorix került szétosztásra. A szeptemberben kezdődő oltások után 2011. december 1-jéig összesen 45 főt érintően érkeztek a bejelentések (<0,1%). A kampányoltások során 5 megyéből 6 csoportos bejelentés során összesen 38 fő volt érintve. Az oltást végző orvosok által oltottak számához viszonyítva a reakciók 10-2010–20%-ban fordultak elő. Ezen kívül 3 főnél egyedi esemény, míg folyamatos oltások esetében ez idáig 4 bejelentés érkezett.
 
A reakciók megoszlása:
131 ⟶ 134 sor:
A tünetek 28 főnél 5-10 percen belül, 13 esetben kb. 30 perc múlva jelentkeztek. Minden jelentett esemény pár napon belül gyógyult.
 
Összehasonlítva a készítmény alkalmazási előiratában írtakkal, valamint a korábbi évek (1998-20021998–2002, és 2004) tapasztalataival elmondható, hogy új, nem várt reakciót nem tapasztaltak, országos szinten a jelentésre kerülő lokális események az alkalmazási előiratban jelzetteknél is alacsonyabb gyakorisággal (> 0,1%) fordultak elő.
 
==A védőoltások hatása a fertőző betegségek számának alakulására==
137 ⟶ 140 sor:
=== A magyarországi helyzetről ===
[[Fájl:voltas1.jpg|275px|bélyegkép|jobbra|Fertőző betegségek számának alakulása]]
Magyarországon 1931 és 1941 között még csak a diphteria (torokgyík) ellen oltották a gyermekek egy részét. Védőoltások nélkül évente 57 &nbsp;097-en betegedtek meg és 2 5122512-en haltak meg olyan betegségekben, amelyeket ma védőoltással meg lehet előzni: diphtheria (torokgyík), pertussis (szamárköhögés), morbilli (kanyaró), poliomyelitis (gyermekbénulás), meningitis (járványos agyhártyagyulladás), hastífusz. 1996 és 2005 között csak 571 megbetegedés és 63 haláleset történt (járványos agyhártyagyulladás).<ref>http://e-ke.uw.hu/</ref>
 
=== Vakcinák hatása az USA-ban ===
Az Egyesült Államokban egy védőoltásnak egy több évet átívelő, akár több ezer önkéntes bevonásával történő tesztfázison kell átmennie. Az első körben csak laboratóriumi vizsgálatok történnek, a következőben már élesben teszik próbára a készítményt egészséges, felnőttkorú önkéntesek bevonásával, és – amint az oltás hatásosnak és biztonságosnak bizonyul – elkezdődik a gyártási folyamat a Food and Drug Administration folyamatos ellenőrzése mellett, majd legvégül egy Advisory Committee on Immunization Practices elnevezésű bizottság kiértékeli a hosszú évek folyamán összegyűjtött adatokat, melyek alapján ajánlásokat tesznek a védőoltás bevezetésének konkrétumaival kapcsolatban. Amint a javaslatot a Center for Disease Control (Járványügyi Központ) igazgatója elfogadja, a védőoltás forgalomba kerül.<ref name="cdc-journey">{{Cite web|url=http://www.cdc.gov/vaccines/parents/infographics/journey-of-child-vaccine.html|title=The Journey of Your Child's Vaccine}}</ref> Az oltások hivatali felügyelete itt sem áll meg, a Járványügyi Központ fenntartásával működik egy olyan rendszer, ahol a védőoltások beadása után bekövetkező mellékhatásokat lehet bejelenteni. Ez a Vaccine Adverse Event Reporting System, rövidítve VAERS.<ref>{{Cite web|url=http://vaers.hhs.gov/index|title=Vaccine Adverse Event Reporting System|accessdate=2015-04-23}}</ref> Az itt megtalálható adatok nem minősülnek orvosi bizonyítékoknak az oltások tényleges mellékhatásaival kapcsolatban, mivel a rendszerbe minden bejelentés felkerül, attól függetlenül, hogy az oltás lehet-e okozója a bejelentett tünetnek, betegségnek.<ref name="ifg-benefitsandrisks"/>
 
A [[bárányhimlő]] elleni védőoltások bevezetése előtt az Egyesült Államokban évente több mint 10 &nbsp;000 embert kellett kórházban kezelni a betegséggel, ebből átlagosan 100 és 150 halálos kimenetelű volt.<ref name="ifg-benefitsandrisks">{{Cite web|url=http://www.immunizeforgood.com/fact-or-fiction/benefits-vs.-risks|title=Benefits vs. Risks|publisher=www.immunizeforgood.com|accessdate=2015-04-23}}</ref> 1937 és 1997 között fél millió gyermekbénulásos megbetegedés történt országszerte. Sok szülő inkább nem engedte kimozdulni a gyerekét otthonról, mert attól tartottak, hogy kapcsolatba kerülnek a betegséggel. A védőoltás bevezetése (1997) óta a gyermekbénulás az USA-ban (és általában a fejlett világban) szinte eltűnt.<ref>{{Cite web|url=http://www.immunizeforgood.com/why-vaccinate/we-are-fortunate-for-vaccines|title=We Are Fortunate for Vaccines|publisher=www.immunizeforgood.com|accessdate=2015-04-23}}</ref>
 
{| {{széptáblázat}}
196 ⟶ 199 sor:
|}
 
== Oltási kontraindikációk ==
[[Fájl:voltas2.jpg|440px|bélyegkép|jobbra|Fertőző betegségek okozta halálozások]]
#Lázas betegség
#Immunológiai károsodás
#Súlyos, oltást követő nemkívánatos esemény korábbi előfordulása
#Terhesség (az első trimeszterben csak a legindokoltabb esetben végezhetők oltások akkor, ha a fertőzés lényegesen jelentősebb veszélyt jelent, mint az oltással összefüggő oltási reakció vagy egyéb oltást követő nemkívánatos esemény)
#A vakcina bármely összetevőjével szembeni súlyos túlérzékenységi, anafilaxiás reakciók
 
Egy adott időszakban fennálló átmeneti kontraindikáció nem azt jelenti, hogy az adott oltást az ember később, optimálisabb egészségügyiegészségi állapotában nem pótolhatja (kivéve kampányoltások).
 
=== Nem kontraindikációk ===
*allergia, asztma, atópiás dermatitisz, alimentáris tojásfehérje-allergia
*konvulzió a családi anamnézisben
226 ⟶ 229 sor:
===Megbetegedési veszély esetén kötelező, önkéntesen igénybevehető oltások===
 
Vannak megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltások (hastífusz, diftéria, pertussis, kanyaró, rubeola, mumpsz, hepatitishepatitisz A – beteg környezetében, tetanus – sérüléstől, oltási előzményektől függően, veszettség).
 
===Munkakörhöz kapcsolódó oltások===
281 ⟶ 284 sor:
1718-ban Mary Wortley Montagu arról tudósított, hogy a törökök ehhez hasonlóan könnyű lefolyású betegek váladékaival érintkeztek, hogy immunisak legyenek a himlőre. Maga is ugyanezt a módszert alkalmazta gyerekeinél. Az 1770-es évektől Sevel, Jensen, Jesty (1774), Rendall, Plett (1791) és társaik megfigyelték, hogy a fejőasszonyok immunissá váltak a feketehimlőre, miután átestek a tehénhimlőn. Kísérletileg ők is beoltották a családjukat és a barátaikat. Az 1796-os járvány alatt hasonló megfigyelésben volt része Edward Jennernek is. Az éppen tehénhimlős Sarah Nelmes váladékát az akkor nyolcéves és egészséges James Phipps karján ejtett sebbe dörzsölte. Phipps átesett a tehénhimlőn, meggyógyult, majd a feketehimlővel szennyezett anyaggal szemben is immunisnak bizonyult.
 
Az 1793-as philadelphiai sárgalázjárvány után, 1799-ben megnyílt a Philadelphia Lazaretto Quarantine Station. Minden, a városba érkező hajónak dokkolnia kellett itt, és alávetni magukat egy részletes ellenőrzésnek. A fertőzött utazókat karanténba zárták. Ez az állomás volt a világtörténelem első, modern értelemben vett karanténja. Benjamin Waterhouse, a [[Harvard Egyetem] orvostani előadója 1800-ban levelet írt Thomas Jefferson akkori alelnöknek, melyben a tehénhimlő leküzdése elleni erőfeszítések szükségességére szerette volna felhívni a figyelmet. Jefferson lelkesen fogadta a kezdeményezést. Waterhouse a levél eredetijét később Edward Jennernek ajándékozta. 1820-ban a fekete himlő által okozott elhalálozások az előző évtizedéhez képest megfeleződött: 18&nbsp;447-ről 7858-ra. 1855-ben Massachussets lett az első amerikai állam, amelyik kötelezővé tette a védőoltásokat.
 
[[Porosz Királyság|Poroszországban]] 1874-ben lett kötelező a feketehimlő elleni védőoltás. A törvény bevezetése után, 1886-ban a 100 &nbsp;000 főre jutó halálozási ráta 1,94-re csökkent. Ausztriában, ahol az oltási rend lazább volt, ez az arány nagyobb volt, 39,28 és 94,79.<ref name="hoc-timeline">[http://www.historyofvaccines.org/content/timelines/all History of Vaccines Timeline] – releváns rész kiválasztva az interaktív felületről</ref>
 
==Viták, kételyek==
295 ⟶ 298 sor:
A történetben szerepet játszott [[Brian Deer]] oknyomozó újságíró{{refhely|briandeer.com 2011}}. Állítása szerint Wakefield nem tájékoztatta a Lancetet, hogy anyagi támogatást kapott egy ügyvédtől, aki éppen vakcinagyártó cégeket perelt autista gyerekek szülei nevében. Szerinte Wakefield arról sem tájékoztatta az újságot, hogy a cikk megjelenése előtt szabadalmat nyújtott be egy „biztonságosabb” MMR vakcinára. Deer arra is fényt derített, hogy a közleményben kinyilvánított eredményei is hamisítottak. Visszakeresték a cikkben szereplő 12 autista gyermek egészségügyi dokumentációit, és abban más panaszok és más kórtörténet szerepelt, mint amit Wakefield állított. A cikk állítása szerint 11 gyermek vastagbél-biopsziája kóros volt, ám kiderült, a 11-ből 7 esetben a patológia teljesen normális leletet adott ki, rejtély, az elemzés során hogyan alakultak „kórossá”.
 
Ennek az eredménynek a nyomán autista gyerekek ezrein végeztek el később vastagbél-biopsziát. Ezután Wakefield újabb cikket publikált, állítását azzal kívánta bizonyítani, hogy autista gyerekek bélmintáiból PCR-ralrel kimutatták a kanyaróvírus genomját. Erről a laborról kiderült, nem tesz eleget a minimális szakmai követelményeknek, kanyarógenommal szennyezett, azaz bármiből végezve pozitív lesz a teszt, még ha kanyaró a közelében sem járt soha.{{refhely|scienceblogs.com 2009}} Mindazonáltal sok szülő az autizmus miatti félelemből nem adatja be gyerekének ezt az oltást, ami miatt a kanyaró 14 év után újra megjelent Nagy-Britanniában, és 2008-ban már ezren kapták el.
 
===Gyermekek immunrendszere és az oltások===
Egyes érvelések szerint a kisgyermekek immunrendszere még nem elég érett ahhoz, hogy több, egymás után beadott oltással megbirkózzon (vagy akár egyetleneggyel is), ami mellékhatásokhoz, megbetegedésekhez vezethet. Ez a félelem nagyrészt alaptalan, mivel az oltásokban fellelhető anyagok csak nagyon kis mennyiségben vannak jelen. Egy csecsemő immunrendszere egy átlagos hétköznapon is sokszorosan több kórokozónak van kitéve, mint amennyit egy védőoltással befecskendeznek neki.<ref name="shiftingh">{{Cite web|url=https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2908388/|title=Vaccines and Autism: A Tale of Shifting Hypotheses|accessdate=2015-05-05}}</ref>
 
Az igaz, hogy a jelenleg több beadandókötelezően kötelezőfelveendő és ajánlott oltás van, mint évtizedekkel ezelőtt, de az oltásokkal beadott oltóanyagok koncentrációja annak csak a töredéke: Az Egyesült Államokban aaz '80[[1980-as évekbenévek]]ben beadott oltások tízszeresen inkább terhelték az immunrendszert[[immunrendszer]]t a jelenlegieknél.<ref name="shiftingh"/> A gyermekkorban általában előforduló betegségek, mint például a középfül-gyulladás[[középfülgyulladás]], sokkal nagyobb terhelést jelentenek az immunrendszernek, mint az oltások.<ref>{{Cite web|url=http://iai.asm.org/content/9/6/1028.full.pdf|title=Immune Response to Acute Otitis Media in Children|accessdate=2015-05-05}}</ref>
 
Az említett kételyek miatt a gyermekeknek fiatal korábankisgyermekeknek Franciaországban adott, alább felsorolt védőoltásoknak a hatóság csak néhányát vette szigoruanszigorúan, a többit csak tanácsként kezelték. Így a lakosság jelentős része évente mindig oltási védelem nélkül maradt. Ez az, amit egy e-hónapi2017. januári francia jelentés <ref>Jalinière, Hugo, Vaccins obligatoires: mesure étatique contre défiance publique (Kötelező védőoltás:állami beavatkozás a lakosság makacssága ellen); Sciences et Avenir 2018,. január, 70-73o73. o.</ref> állapított meg, megemlítve, hogy a franciafranciaországi lakosok jelentős része eddig csak lazán követte a rendeleteket, illetve tanácsokat. Ezévtől kezdve a francia állami hatóság 11 fertőzés elleni védőoltást csecsemőkre kötelezővé tette, nevezetesen: [[diftéria]], [[pneumococcus]], meningococcus C (Neisseria meningitidis), [[kanyaró]], [[mumpsz]], [[tetanusz]], [[járványos gyermekbénulás]], [[szamárköhögés]], haemophilus influenza B, (lásd feljebb §4.2 Vakcinák hatása az USA-ban; táblázat), [[rózsahimlő]] és hepatitis B, (B típusú májbetegség) ellen.
 
===Szerves higanyvegyületet tartalmazó védőoltások===
Dr. Andrew Wakefield publikációja és túlzott aggodalma után a társadalomban kételyek merültek fel a szerves higanyvegyületet tartalmazó gyerekkori védőoltások biztonságosságával kapcsolatban, mivel a [[higany]] egy köztudottan rendkívül mérgező anyag, és ez a terület akkoriban még kevésbé volt kutatva. Azóta elővigyázatosságból, a társadalmi aggodalmak hatására a tiomerzált[[tiomerzál]]t kivonták a pici gyermekeknek szánt kötelező védőoltásokból.
 
Jelenleg Magyarországon a gyermekkori kötelező védőoltásokban használt oltóanyag már nem tartalmaz tiomerzált (szerves higanyvegyület)! <ref>{{Cite web|url=http://www.vacsatc.hu/?Gyermekkori-v%E9d%F5olt%E1sok&pid=24|title=Gyermekkori védőoltások|accessdate=2016-11-20|quote="A jelenleg használt oltóanyag nem tartalmaz tiomerzált (szerves higanyvegyület)! "}}</ref> Viszont egyes nem kötelező védőoltásokban még megtalálható, amit a betegtájékoztatón feltüntetnek.<ref>{{Cite web|url=http://www.webbeteg.hu/gyogyszerkereso/fluval-ab-szuszpenzios/13236/betegtajekoztato|title=Fluval ab betegtájékoztató|accessdate=2016-11-20
|quote="A„A Fluval AB nem adható 3 év alatti gyermeknek.▼
Viszont egyes nem kötelező védőoltásokban még megtalálható, amit a betegtájékoztatón feltüntetnek.<ref>{{Cite web|url=http://www.webbeteg.hu/gyogyszerkereso/fluval-ab-szuszpenzios/13236/betegtajekoztato|title=Fluval ab betegtájékoztató|accessdate=2016-11-20
▲|quote="A Fluval AB nem adható 3 év alatti gyermeknek.
Alumínium-tartalom: max. 0,625 milligramm Al3+ /0,5 ml
Tiomerzál-tartalom: max. 53 mikrogramm /0,5 mlml”}}</ref>
"}}</ref>
 
A félreértés egya [[tiomerzál]] nevű molekulához vezethető vissza, amiamely viszont tényleg részét képezte egyes védőoltásoknak. A tiomerzál egy szerves vegyület (más néven: nátrium-etil-higany-tiobenzoát), amelynek egyik alkotóeleme a higany (Hg), de ez nem azt jelenti, hogy a vegytiszta higanynak bármelyik tulajdonsága jelen lenne a molekulában (például nem szupravezető) -– ellenben a higany egyes szerves vegyületei is mérgezőek és még veszélyesebbek az elemnél vagy annak szervetlen vegyületeinél, mivel könnyebben felszívódnak.<ref>{{Cite web|title = Országos Epidemiológiai Központ honlapja|url = http://www.oek.hu/oek.web?nid=823&pid=1|work = www.oek.hu|accessdate = 2015-12-25}}</ref> A tiomerzálnak is van ilyen hatása, ám a védőoltásokbavédőoltóanyagokba olyan keveset tettek, hogy az emberi szervezetre gyakorlatilag veszélytelen legyen. Tartósítóanyag gyanánt tették bele egyes oltásokba és az eljárás teljesen biztonságos, mivel a tiomerzál nem lép kölcsönhatásba az oltóanyaggal -– tehát annak minőségét nem rontja.<ref>{{Cite web|url=http://www.oltasbiztonsag.hu/?Tiomerz%E1l&pid=108|title=Tiomerzál|publisher=vacsatc.hu|accessdate=2015-05-05}}</ref>
 
Az MMR-vakcinákhoz hasonlóan a tiomerzál tartalmú oltásokkal szemben is megfogalmazódott az a vád, hogy az oltások beadása megnöveli az autizmus kialakulásának kockázatát. Hviid és munkatársai 467 ezer, 1990 és 1996 között született gyerekgyermek életútját követték nyomon, és minden egészségügyi beavatkozást (beleértve a kapott oltásokat) feljegyeztek, és az adatok elemzése után kiderült, hogy a tiomerzált tartalmazó oltásokkal védettek, az oltottakbeoltottak, de tiomerzált tartalmazó oltásokat nem kapók és a teljesen oltatlanok között is ugyanolyan gyakorisággal fordulnak elő az autizmus tünetei.<ref>{{Cite web|url=http://jama.jamanetwork.com/article.aspx?articleid=197365|title=Association Between Thimerosal-Containing Vaccine and Autism|accessdate=2015-05-05}}</ref> Heron és munkatársai hasonló elemzésnek vetettek alá 14 ezer, 1991 és 1992 között1991–92-ben született gyereket, és hasonló eredményre jutottak.<ref>{{Cite web|url=http://pediatrics.aappublications.org/content/114/3/577.long|title=Thiomersal exposure in infants and developmental disorders|accessdate=2015-05-05}}</ref>
 
== Hivatkozások==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Védőoltás”