„ÓE Ybl Miklós Építéstudományi Kar” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
48. sor:
A [[19. század]] utolsó harmadában az [[ipar]]i fejlődéssel egy időben megindult [[Magyarország]]on az az urbanizációs folyamat, mely az építőipar soha nem látott fellendülését eredményezte. Az országban képzett építőipari szakemberekre volt szükség. Kezdetben idegenekből, főleg [[németek]]ből álló szakgárdák vezették a [[magyarország]]i építkezéseket, később azonban [[Eötvös József (író)|Eötvös József]] és [[Trefort Ágoston]] vallás- és közoktatásügyi miniszterek munkássága nyomán megalakult [[1879]]. [[december 7.|december 7-én]] a '''[[Állami Középipartanoda|Állami]]''' [[Állami Középipartanoda|'''Középipartanoda''']], építészeti, gépészeti és vegyészeti szakmacsoporttal. Az építészeti szakosztály építőmestereket, pallérokat és önálló munkára képes szakembereket képzett. Az intézmény rövid idő alatt beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és [[1898]]-ban az akkori Magyar Királyi Állami Felső Ipariskolából kivált a '''Magyar Királyi Állami Felső Építő Ipariskola'''. Az intézmény [[1901]]-ben költözött a Thököly útra, a mai törzsépületbe. Jogelődjének képzési kínálata és diákjainak létszáma is – még az [[első világháború|első-]] és [[második világháború]] éveiben is – dinamikusan fejlődött. [[1884]]-től [[1949]]-ig a Felső(építő) Ipariskola keretében végezte munkáját az építőmesterség megvizsgálására államilag létrehozott egyetlen Építőmesteri Vizsgabizottság, amelynek első elnöke [[Ybl Miklós]] volt.
 
Az iskola az [[1950]]/[[1951]]-es tanévtől magasépítői, mélyépítő és anyagipari tagozattal technikumként működött tovább. Az '''Ybl Miklós Építőipari Technikum''' célja kivitelező szakemberek képzése volt. Az 1960-as évek első felében a középfokú technikumok fokozatosan felsőfokú technikumokká alakultak át, majd az 1970-es évek elején műszaki főiskolákká. [[1971]]1967-től városgazdasági szak is indult a jogelőd intézményben. [[1972]]-ben a felsőfokú technikumok átszervezésével az [[Elnöki Tanács]] létrehozta jogutódként a budapesti Ybl Miklós Felsőfokú Építőipari Technikum és a [[debrecen]]i Felsőfokú Épületgépészeti Technikum összevonásával az '''Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolát'''.
 
A főiskolát a következő évtizedekben jelentős tartalmi és szervezeti változások érték. [[1980]]-ban a [[Belügyminisztérium]]mal közös tűzvédelmi mérnökképzés indult, Magyarországon elsőként. [[1987]]–[[1998]] között Építményfenntartási ágazaton a honvédség számára képezett szakembereket. [[1992]]-ben engedélyezték a biztonságtechnikai mérnökképzést és [[1994]]/[[1995]]-ös tanév óta folyik műszaki menedzser képzés. Az alapképzésen túl a kar [[1980]] óta több, szakához kötődő szakirányú továbbképzést is folytat. Az 1997-ben lefolytatott eljárás eredményeként a Magyar Akkreditációs Bizottság műszaki intézményi szakbizottsága a főiskola valamennyi mérnöki szakát – erős minősítéssel – akkreditálta. A tartalmi fejlődést szervezeti változások is kísérték. Ezek közül külön ki kell emelni, hogy a főiskola nevét [[1991]]-ben a kormány a tartalomnak jobban megfelelő '''Ybl Miklós Műszaki Főiskolára''' módosította. 1995-ben a debreceni kar a [[Debreceni Egyetem|Kossuth Lajos Tudományegyetem]] Műszaki Főiskolai Karaként folytatta tovább munkáját.