„Caius Plinius Secundus” változatai közötti eltérés

a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 188.142.196.111 (vita) szerkesztéséről Laszlovszky András szerkesztésére
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 188.142.196.111 (vita) szerkesztéséről Laszlovszky András szerkesztésére)
Címke: Visszaállítás
 
== Élete ==
adadadadIdősebb Plinius életére vonatkozólag legfontosabb forrásunk unokaöccse: [[Caius Plinius Caecilius Secundus|Ifjabb Plinius]], aki számos levelében írt nagybátyja életéről, tudós szenvedélyéről, illetve az általa írt, de mára már elveszett műveiről.
 
Idősebb Plinius születési helye [[Como|Novum Comum]] (ma [[Como]]), születésének ideje [[23|Kr. u. 23]] vége vagy [[24]] eleje (erre [[Caius Plinius Caecilius Secundus|Ifjabb Plinius]] leveléből lehet következtetni: Plin. epist. 3, 5, 7). Ismeretes, hogy [[Róma|Rómában]] töltötte ifjúságát, ahol a hadvezér és tragédiaköltő [[Q. Pomponius Secundus]]hoz csatlakozott (akinek életéről később könyvet írt), illetve [[Antonius Castor]], a jeles botanikus is a mestere volt. Harmincéves kora körül érdeklődése a politika és a közélet felé fordult, s magas rangú lovastisztként az [[Germania Inferior|alsó-germániai]] [[hadsereg]]ben szolgált. Ezt követően egy ideig ügyvédként tevékenykedett (Ifjabb Plinius utal erre: Plin. epist. 3, 5, 7.). [[Nero római császár|Nero]] uralkodása alatt (Kr. u. 54-68) szándékosan tartotta magát távol a közügyektől, s idejét a [[tudomány]]ok művelésére fordította. Nero bukását követően, [[70]]-ben újra magas rangú tisztként harcolt [[Vespasianus római császár|Vespasianus]] [[júdea]]i hadjáratában. Rövid időre [[Szíria|Syria provincia]] kormányzójává nevezték ki, majd Vespasianus és fia, [[Titus római császár|Titus]] bizalmas híve volt (erre vonatkozóan lásd Plin. nat. praef.). Császári [[Promagistratus|procuratorként]] többek között [[Hispania|Hispaniában]] is tartózkodott (Plin. epist. 3, 5, 17). Műveiből kiderül, hogy [[Gallia|Galliát]] és [[Africa|Africát]] is saját tapasztalatból ismerte. [[79]]-ben, a [[Vezúv]] nevezetes kitörése idején mint a [[misenum]]i [[Az ókori Róma tengeri hadereje|flotta]] parancsnoka a bajba jutottak megsegítésére sietett, emellett tudományos megfigyeléseket is akart végezni. [[Stabia]] településen mintegy 2000 ember életét mentették meg. A vulkánkitöréskor felszabadult mérges gázok belégzése következtében veszítette életét. A 20. század elején stabiai ásatásokon egy előkelő férfi csontvázát is megtalálták, akit már akkor Pliniusként azonosítottak, de tudományos konszenzus nem volt a kérdésben. A leletek felülvizsgálata alapján mégis ő lehet.<ref>[http://m.mult-kor.hu/koponyacsontja-alapjan-azonosithatjak-a-pompeji-lakosok-megmentojenek-maradvanyait-20170904?utm_source=social&utm_campaign=koponyacsontja-alapjan-azonosithatjak-a-pompeji-lakosok-megmentojenek-maradvanyait-20170904&utm_medium=facebook&fbrkMR=cookie Múlt-kor]</ref>