„Jászó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Borovszky |
a jav. |
||
48. sor:
''A szentegyháztól jobbra esik a préposti-lakás, balra zárda (klastrom), mellyben laknak a szerzet többi tagjai, kik egyébiránt mint kanonokok (Canonici regulares) tekintetnek, s Eximius czimmel tiszteltetnek. Fő alapitói ezen prépostságnak Kálmán s II. Béla voltak, s a hiteles levéltár most is egy a legnevezetesebbek közül való, ámbár IV. Béla alatt a tatároktól semmivé tétetett. Az idevaló hegyeken igen sok vörös és fejér, fekete és fejér, kék és fejér csikos márvány töretik, s helyben asztalnak, szobornak, oltárnak, sirkőnek dolgozzák fel; továbbá találtatik itt számos mesterember, a vásárok pedig különösen sertésre nézve nagy fontosságuak. F. u. a jászói prépostság, s feje egy uradalomnak. Ut. p. Meczenzéf.''”<ref>{{Fényes}}</ref>
[[Borovszky Samu]] monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint (részlet): „''Ha Kassáról Nagy-Idán és Szepsin át vasuton Jászó felé utazunk, gyönyörü tájkép terül el előttünk. Jászónak sugár tornya már messziről figyelmezteti az utast, hogy Cserehát gyöngyéhez közeledik. Jászó városát alig lakja 1400 lélek, kik néhány zsidó családot leszámitva, mind katholikusok és a rozsnyói egyházmegye főhatósága alá tartozó premontrei plébános lelkipásztorsága alatt állanak. Népe tiszta magyar, melynek nyelve a palóczokéhoz hajlik; kiejtésükön azonban nyoma van a szomszéd németek és tótok hatásának. Mindkettőből sok szót vett kölcsön; de a mit kölcsön vett, meg is magyarosította. Természete nyilt, bőbeszédü, sokszor tudákos, okoskodó. Nem oly szorgalmas és kitartó, mint a német, nem is ily kevéssel beérő, mint a tót; de azért megnyugszik szűkös helyzetében, s ha hétköznap dolgozott, ünnepnap nem sajnálja a költségesebb szórakozást. Foglalkozása földmívelés, de még inkább a kisipar. A bányászatot régen átengedték a környék németjeinek. A városban két iskola van, két férfi- s egy nőtanitó vezetése alatt. A ki szerét ejtheti, tovább képezteti fiait Rozsnyón, vagy Kassán. Az iparoslegények dalköre, a tüzoltó-egyesület az ifjuságban a testületi szellemet sikerrel ápolják. Az úri osztály kaszinó-társaskört tart fenn. A város külseje elég takaros; utczája ugyszólván csak egy van, de ez hosszu és széles, közepén egy hidakkal átszelt, jegenyékkel szegélyezett hegyi patak folydogál. E nagy utczán van a régi városháza, a plébánia s
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Abaúj-Torna vármegye]] [[Csereháti járás]]ához tartozott.
==Népessége==
[[1910]]-ben a
[[2011]]-ben 3351 lakosából 2404 szlovák, 237 magyar és 198 cigány
== Nevezetességei ==
* A premontrei kolostort a [[12. század]]ban [[Kálmán magyar király|Könyves Kálmán]] király alapította, de csak a [[13. század]] közepén készült el. A középkorban országos jelentőségű [[hiteleshely]] volt. Mai formáját a [[18. század]]i újjáépítéskor nyerte el. [[Keresztelő János|Keresztelő Szent János]] tiszteletére szentelt temploma [[1970]]-ben leégett, különösen a freskók rongálódtak meg, de helyreállították. A monostor könyvtára [[1802]]-ben épült.
[[Fájl:Jászó54.JPG|thumb|250px|A cseppkőbarlang bejárata]]
* A falutól délnyugatra emelkedő hegyen állnak Jászó várának romjai, melyet [[1317]] körül Károly Róbert emeltetett
* [[Jászói-barlang]]. 1995 óta [[az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai]] részeként az [[UNESCO]] [[Világörökség]] listáján szereplő természeti képződmény.
* Az apátság parkjában álló kopjafát [[2009]]-ben állították.
| |||