„Váci székesegyház” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Helyesírási javítások (7. csoport: egybeírás/különírás) kézi ellenőrzéssel (más néven, mégis, még egyszer, még inkább, több száz, kör alakú stb.)
Grga (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Formázandó}}{{Templom infobox
| név = Nagyboldogasszony-székesegyház
| más név = váci dóm
42. sor:
}}
 
A [[vác]]iváci '''Nagyboldogasszony-székesegyház''' (gyakran '''váci dóm''') a [[Váci egyházmegye]] széktemploma, a Vác-Alsóvárosi egyházközség [[plébánia]]temploma, [[Magyarország]] egyik legnagyobb [[Székesegyház|katedrálisa]] [[Vác]] város főterén. [[1761]] és [[1777]] között épült [[Klasszicista építészet Magyarországon|klasszicista]] és [[Barokk építészet Magyarországon|késő barokk]] stílusban.
 
==Története==
51. sor:
Később Eszterházyt [[Eger]]be hívták püspöknek, az új váci püspök pedig [[Migazzi Kristóf Antal|Migazzi Kristóf]] lett, akinek kevésbé tetszettek Pilgram tervei. Az építkezés azonban már megkezdődött az alapok lerakásával, ezért a püspök a francia [[építész]]t, [[Isidore Canevale|Isidore Canevalét]] kérte fel, hogy az [[1761]]-ben lerakott alapokra tervezzen egy, az eredetinél jóval kevesebb költséget kívánó székesegyházat. Canevale a korabeli „[[forradalmi építészet]]nek” megfelelően képzelte el az épületet. A művezető [[Oswald Gáspár]] [[piarista]] szerzetes volt, aki egyébként a [[Nagytemplom (Kecskemét)|kecskeméti nagytemplom]] tervezője is egyben. Az építkezés a jó anyagi háttér miatt gond nélkül és gyorsan folyt, így [[1772]]-ben sor kerülhetett a felszentelésre. A belső berendezések [[1777]]-ben készültek el.
 
== FelépítéseAz épület ==
===Külső===
A város ünnepélyes terén, a [[Konstantin tér (Vác)|Konsantin tér]]en áll a monumentális székesegyház, mely épülettömbjével már messziről felhívja magára a figyelmet. Kelet-nyugat tengelyben épült, kéttornyos fő[[homlokzat]]a nyugat felé, a [[Duna]] irányába néz, amely a városképben elfoglalt igen kedvező pozícióhoz jelentősen hozzájárul. Maga az épület a forradalmi építészet talán egyetlen [[magyarország]]i példája, mely követőket nem talált. Főleg [[klasszicista]] jegyek figyelhetők meg rajta, de a főhomlokzati oszlopcsoport, az ezek fölött lévő szobrok valamint a [[lanterna]] még a [[barokk]] szellemiségét tükrözi.
 
A székesegyház méreteit tekintve kiemelkedő: külső hossza 72 méter, szélessége 34 méter, a [[kupola]] 55 méter magas. A süveg nélküli, kőbábos korláttal záródó tornyok 38 méter magasak. A homlokzat előtt található, az oszlopokat közrefogó tornyok háromszintesek, melyek közül az elsőn a lépcsőház, a másodikon a harangok, a harmadikon pedig a tűzzománc, három és fél méteres számlapú, fekete alapon aranyozott, római számokkal ellátott, ütős [[toronyóra]] foglal helyet. A toronyórát a [[Rancz Lajos]] tulajdonában álló [[Rancz Első Magyar Toronyóragyár Kft]] készítette. A főhomlokzat díszes: hat eltérő ritmusú oszloppár által tartott fő[[Párkány (építészet)|párkány]]on a dómszékesegyház titulusai olvashatóak. A [[D.O.M.]] felirat a latin ''„Deo Optimo Maximo”'' („a legfőbb istennek szentelve”) rövidítése, felettükmelyet a látogatók általában tévesen a ''dóm'' szóval, ebből pedig a székesegyházat püspöki székhelyként azonosítják. A feliratsor felett [[Bechert József]] váci [[szobrász]]mester által alkotott [[apostol]]szobrok láthatóak.
 
===Belső===
61. sor:
[[Fájl:Vacidom.jpg|bélyegkép|230px|[[Franz Anton Maulbertsch|Maulbertsch]] barokk kupolafreskója]]
 
A dóm belseje meglepően világos, a [[katolikus]] templombelsőkhöz viszonyítva, több helyen is felfedezhetjük a forradalmi építészet jegyeit. A tér a [[kórus (építészet)|kórus]]tól a [[szentély]] felé haladva fokozatosan kitágul, majd a szentélynél összeszűkül. Méreteit tekintve 60 méter széles, 28 méter széles, közel 50 méter magas. Összesen mintegy 5000 személy befogadására alkalmas, az ülőhelyeinek száma 278. A berendezés, illetve a falak [[freskó]]i késő barokk stílusban készültek. A kórus, a jelentős hangversenyek hangszeréül szolgáló [[orgona (hangszer)|orgonával]], a bejárat felett húzódik, és hat [[korinthoszi oszlop]]on nyugszik. Az orgonakarzat felett borda nélküli [[keresztboltozat]], majd impozáns kupola, diadalív, ismét keresztboltozat, illetve a szentély fölé boruló félkupola fedi a belsőt. A falakat az egész teremben korinthoszi féloszlopok kísérik. A főoltárkép [[Szűz Mária]] [[Erzsébet (Újszövetség)|Szent Erzsébetnél]] tett [[Látogatás (kereszténység)|látogatását]], a vizitációt, a [[kupolafreskó]] pedig a [[Szentháromság]] diadalát ábrázolja. Mindkettőt a kor neves művésze, [[Franz Anton Maulbertsch]] alkotta. A főoltárkép egyébként mintegy 170 éven keresztül nem volt látható, mivel nem sokkal elkészülte után Migazzi egy olajfestménnyel eltakartatta, és csak a XX. század negyvenes éveiben szabadíttatta ki Pétery püspök a teológiai szempontból valóban nem teljesen korrekt, ám gyönyörű képet. A szentélykorlát részben a [[török hódoltság|török időkben]] elpusztult [[reneszánsz]] székesegyházból származó eredeti darabokból készült. A dóm alatt [[altemplom]] húzódik, ahol három csoportban püspökök, [[kanonok]]ok és világiak nyugszanak.
A főoltárkép [[Szűz Mária]] [[Erzsébet (Újszövetség)|Szent Erzsébetnél]] tett [[Látogatás (kereszténység)|látogatását]], a vizitációt, a [[kupolafreskó]] pedig a [[Szentháromság]] diadalát ábrázolja. Mindkettőt a kor neves művésze, [[Franz Anton Maulbertsch]] alkotta. A főoltárkép egyébként mintegy 170 éven keresztül nem volt látható, mivel nem sokkal elkészülte után Migazzi egy olajfestménnyel eltakartatta, és csak a XX. század negyvenes éveiben szabadíttatta ki Pétery püspök a teológiai szempontból valóban nem teljesen korrekt, ám gyönyörű képet. A szentélykorlát részben a [[török hódoltság|török időkben]] elpusztult [[reneszánsz]] székesegyházból származó eredeti darabokból készült.
A dóm alatt [[altemplom]] húzódik, ahol három csoportban püspökök, [[kanonok]]ok és világiak nyugszanak.
 
===Harangok===