„Magyar Corvin-lánc” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
B36Bot (vitalap | szerkesztései)
a átnevezett lapok (vita) AWB
A változtatások a kitüntetésre vonatkozó szabályozás aktualizálására irányulnak.
29. sor:
A magyar kormány 2001-ben újraalapította, de a 2002-es kormányváltás után már nem kapott senki sem Corvin-láncot, az indoklás szerint azért, mert ez a kitüntetés a Horthy-korszakot idézte és a megállapításának módját is kifogásolták.<ref name="hvg.hu">[http://hvg.hu/itthon/20110331_orban_viktor_corvin_lanc A kormány újragondolja az állami kitüntetések rendszerét]</ref> A 2010-es kormányváltás után két évvel, 2012-ben adták át újra ezt a kitüntetést.
 
A kormányMagyarország eredeticímerének szándékaiés szerintzászlajának ahasználatáról, díjazottakvalamint számátállami 15-rekitüntetéseiről növelteszóló volna,2011. mindezévi azonbanCCII. atörvény jogszabályból nem állapítható meg2. Egyértelműmelléklete azonban, hogyszerint a  Corvin-lánclánccal Testületadományozottak újbóliszáma megalakulásáhozegy 12 díjazott kell, de hogy egyidőben legfeljebb hány kitüntetettje lehetidőben a díjnak,tizenötöt arranem vonatkozóanhaladhatja nincs szabálymeg. 2012-ben öten kapták meg a díjat, így a viselők száma 13-ra emelkedett, majd 2013-óta 12 főre csökkent.<ref>[http://index.hu/belfold/2012/05/30/corvin-lanc/ Orbán öt új Corvin-láncost tüntetett ki]</ref>
 
== Újjáalapítása ==
Részlet a törvénykorábbi rendelet szövegéből:<ref>A Magyar Corvin-láncra vonatkozó jogszabályi háttér: korábban a 2/2001 (VIII.14.) ME rendelet a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról, jelenleg a 2011. évi CCII. törvény Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről</ref>
 
„'''2/2001. (VIII. 14.) ME rendelet'''
41. sor:
#§ A kitüntetés adományozásának rendjét és feltételeit, a kitüntetés leírását, valamint a kitüntetéssel járó jogokat és kötelezettségeket, továbbá a Magyar Corvin-lánc Testület létrehozásának és működésének alapvető szabályait a kitüntetés alapszabályában foglaltak szerint állapítom meg. Az alapszabályt e rendelet melléklete tartalmazza.
#§ Az e rendelet végrehajtásával összefüggő költségek fedezetéről 2002. január 1-jétől a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma gondoskodik.”
„'''2011. évi CCII. törvény''' Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről
 
15. § (1) A Magyar Corvin-lánc (a továbbiakban: Corvin-lánc) a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére szolgál. Tárgyszó
 
(2) A Corvin-lánc kitüntetéssel adományozottak alkotják a Magyar Corvin-lánc Testületet (a továbbiakban: Corvin-lánc Testület).
 
(3) *  A Corvin-lánccal kapcsolatos feladatokat a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő Magyar Corvin-lánc Iroda (a továbbiakban: Corvin-lánc Iroda) látja el.
 
18. § (1) Magyarország állami kitüntetéseit a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök adományozza.”
 
== A Corvin-lánc leírása ==
48 ⟶ 57 sor:
 
== A Magyar Corvin-lánc adományozására és viselésére, továbbá az adományozott kiesésére vonatkozó szabályok ==
A Magyar Corvin-láncot (továbbiakban: kitüntetés) nemzeti ünnepek alkalmával a miniszterelnökköztársasági elnök adományozza, olyan magyar illetve külföldi állampolgároknak, akik a magyar tudomány és művészet, továbbá az oktatás és a művelődés fellendítése terén kimagasló érdemeket szereztek. A kitüntetést ugyanazon személy részére csak egy ízben lehet adományozni.
 
A kitüntetést viselők száma egyszerre nem haladhatja meg a tizenkettőttizenötöt. Amint az adományozottak száma eléri a tizenkettőttizenötöt, további kitüntetés adományozására csak akkor van lehetőség, ha az adományozottak száma legalább egy fővel csökken.
 
A kitüntetés feljogosítja viselőjét, hogy meghívottként részt vegyen a [[Magyar Köztársaság (1989–)|Magyar Köztársaság]] nemzeti- és állami ünnepein rendezett központi állami ünnepségeken, valamint nemzeti- és állami ünnepeknek nem minősülő kiemelkedő fontosságú rendezvényeken. Továbbá jogosult élete végéig a kitüntetést birtokolni és magát a Magyar Corvin-lánc birtokosának nevezni.
61 ⟶ 70 sor:
 
== A Magyar Corvin-lánc Testület ==
A Magyar Corvin-lánc Testület (a továbbiakban: Testület) a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 15. § (2) bekezdésében meghatározott tagokból álló köztestület. A köztestületi tagsági jogviszony a Magyar Corvin-lánc kitüntetés adományozásával keletkezik, és a Magyar Corvin-lánc kitüntetés birtoklásának joga megszűnésével szűnik meg. A Testület közhasznú jogállású szervezet.
Amint a kitüntetettek száma eléri a tizenkét főt, létre kell hozni a Magyar Corvin-lánc Testületet (továbbiakban: Testület).
 
 A Testület legfőbb szerve a Testület tagjaiból álló közgyűlés. A közgyűlés a Testület tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választ. A Testület képviseletét a Testület elnöke látja el. A Testület által foglalkoztatott személyek felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. A Testület működésének alapvető szabályait az alapszabály tartalmazza. A Testület működésével kapcsolatos hivatali feladatokat az elnök munkaszervezeteként működő Magyar Corvin-lánc Testület Titkársága látja el.
A Testület alakuló ülését a Magyar Corvin-lánc Iroda hívja össze, amire meg kell hívni az adományozót is. Az alakuló ülést az adományozó vagy az általa e feladatra kijelölt miniszter nyitja meg, majd az ülés vezetését átadja a legidősebb kitüntetettnek, mint korelnöknek. A Testület tagjai az alakuló ülésen tagjai közül elnököt, elnökhelyettest és két jegyzőt választanak.
 
A Testület tevékenységével a tudományok és művészetek, valamint a magyar nemzeti oktatás és művelődés fellendítésén munkálkodik és őrködik a kitüntetés tekintélye felett, továbbá ajánlatotvéleményt tesznyilvánít azabban adományozóa felékérdésben, továbbihogy kitüntetteka személyéreMagyar Corvin-lánc kitüntetés adományozására irányuló javaslat szempontjából megfontolásra javasolt személy érdemes és méltó-e a vonatkozóankitüntetésre. Külön felkérés alapján véleményt nyilvánít a magyar tudományt, irodalmat, művészetet, oktatást, művelődést, valamint minden egyéb, általa fontosnak tartott területet érintő állami döntések tervezetével kapcsolatban. A fent felsoroltakon túl figyelemmel kíséri a magyar tudományos és művészeti életet, az oktatás és művelődés helyzetét és ezzel kapcsolatban közérdekű javaslatot tehet, valamint nyilvános állásfoglalást tehet közzé. A Testület ösztöndíjprogramot működtethet a szakterületükön kiemelkedő tehetséggel rendelkező személyek támogatása céljából.
 
===A Testület jelenlegi tagjai===