„Postatakarékpénztár” változatai közötti eltérés

A '''Magyar Királyi Postatakarékpénztár''' épületét ([[Budapest]], [[Budapest V.
kerülete|V. ker.]], [[Hold utca]] 4.) [[1901]]-ben adták át, [[Lechner Ödön]] és [[Baumgarten Sándor]] tervei alapján épült [[Szecessziós építészet Magyarországon|szecessziós]] stílusban. Budapest kiemelkedő szecessziós műemlékének számít. Ma a [[Magyar Államkincstár]] működik benne.

Az 1800-as évek végének gazdasági fellendülésével az országos bankhálózat is fejlődni kezdett, 1895-ben létrejött a Magyar Királyi Postatakarék-pénztár. Az 1899-ben budapesti székház felépítésére kiírt pályázatot Lechner Ödön terve nyerte, az épület másfél év alatt készült el, és Lechner életművének egyik legkiemekedőbb alkotásává vált. A Postatakarék-pénztár székháza a kor legolcsóbban felépített középületének számított. A Postatakarék-pénztár épülete a magyarországi szecesszió csúcspontja, Lechner pályájának csúcsa, szintézise. 1900-ban az épületért a Képzőművészek egyesülete „Nagy Aranyéremmel” tüntette ki, és [[1900]]. [[július 1.]]-én [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József magyar királytól]] megkapta a „királyi tanácsos” címet is.

Lechner magyaros stíluskeresésének és a szecesszió magyarországi kezdetének egyik legszebb példája.<ref>{{Cite web|url=http://budapestcity.org/03-muemlekek/05/Postatakarek-penztar/index-hu.htm|title=Magyar Királyi Postatakarékpénztár|accessdate=2017-12-28|work=BudapestCity.org}}</ref> Lechner letisztult formavilága ennél az épületénél érvényesül a legtökéletesebben. A lechneri [[szecesszió]] jellemzői a magyaros virágmotívumok és a színes kerámiacserepek és majolikák. A sarok- és középrizalitokat nyolcszögletű oszlopok mutatják, felül indiai motívumú toronyvégződésekkel. A magas, tagolt tetőn színes Zsolnay-kerámiadíszeket és cserepeket alkalmaztak. Takarékpénztárról lévén szó, az oromzatot aranysárga méhkasok díszítik, mint a gyűjtögetés és takarékosság szimbólumai. Az épület építészeti szenzációjának, technikai újdonságának számított a pénztárcsarnok üvegkupolája, ezt azonban a 30-as években miután az időjárás viszontagságai következtében balesetveszélyessé vált, le kellett bontani, majd teljesen más jellegű tetővel pótolták. A székház Lechner által tervezett berendezését a 30-as években, a Bauhaus terjedésével, a szecesszió elleni támadás jegyében lecserélték, csak 2 pad maradt meg.<ref>Imre Krisztina: Postatakarékpénztár, www.panoramablog.eu, 2011, [https://www.panoramablog.eu/postatakarekpenztar]</ref>