„Szecessziós építészet Magyarországon” változatai közötti eltérés

 

*[[Vakok Állami Intézete]] (ma Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Diákotthona és Gyermekotthona), Budapest, 1899–1904. – Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond tervei szerint épült, kormányzati beruházásban. Utcafrontján a Lechnerre jellemző téglaszalagos tagolás mellett a keleti építészetből kölcsönzött és gótikus formák jelennek meg. A kerámiadíszítés visszafogott, inkább csak kiegészítő szerepet kap. A tetődíszek mára elpusztultak, de az épület nagyterme, a [[Nádor Terem]] ma is őrzi eredeti kiképzését.

 

[[Fájl: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 2013-ban felújított homlokzata.JPG |bélyegkép|jobbra|250px|A [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémia]] 2013-ban felújított homlokzata]]

*Zeneakadémia (ma [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem]]), Budapest, 1907 – Az 1875-ben, [[Liszt Ferenc]] vezetésével megalakult Zeneakadémia új épülete nyílt tervpályázatot követően, [[Korb Flóris]] és [[Giergl Kálmán]] tervei alapján épült meg, az eredeti, merész, Lechner hatását mutató homlokzatot azonban kénytelenek voltak a konzervatívabb közízlésre hangolni. Az épület így is a magyarországi szecesszió egyik legszebb alkotása, különösen belső terei az építészet, az ipar- és képzőművészet páratlan összhangját mutatják. Kivitelezésében a kor legfontosabb mesterei vállaltak szerepet; az üvegablakokat [[Róth Miksa]] műhelye szállította, a padló- és falburkolatokat a Zsolnay-gyár, a nagyterem karzatának vasbeton szerkezetét [[Zielinski Szilárd]] tervezte. A homlokzati dekoráció elkészítésében [[Telcs Ede]], [[Maróti Géza]], [[Stróbl Alajos]] és [[Senyei Károly]] működött közre. A belső terek közül kiemelkedik a földszinti és a [[Körösfői-Kriesch Aladár]] falképével díszített emeleti előcsarnok, a nagy koncertterem, a könyvtár, valamint a kisterem. Az épület a mai napig számos eredeti berendezési elemet őriz.<ref>{{citLib|szerző=Lőrinczi Zsuzsa |közreműködők=Raffay Endre |cím=Zeneakadémia |alcím=A Zeneakadémia épületének története -The Liszt Ferenc Academy of Music|év=2007 |kiadó=6Bt |hely=Budapest |isbn=9789638708915}}</ref> 2013-ra - az eredeti tervek alapján - teljesen felújították.

*[[Temesvári Piarista Gimnázium]] (ma Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum), [[Temesvár]], 1909. – A [[piaristák]] új gimnáziumi épülete a város főépítésze, [[Székely László (építész, 1877–1934)|Székely László]] tervei alapján épült fel, három év múlva pedig a mellette felépített templomot is használatba vették. A világos, tágas előadótermeknek, a jól felszerelt természettudományi laboratóriumoknak, a rajzteremnek és a tornateremnek köszönhetően az új gimnázium az ország legmodernebb iskolái közé számított. Az épület homlokzatait előreugró, manzárdtetős [[rizalit]]ok és kissé nehézkes, orientalizáló elemek tagolják.

*Református Főgimnázium és Jogakadémia, Újkollégium (ma Kecskeméti Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium), [[Kecskemét]], 1909–1913. – Az alföldi város részben újonnan kialakított központi térrendszerének meghatározó eleme a [[Mende Valér]] tervei szerint emelt hatalmas, csaknem a teljes tömböt befoglaló iskolaépület. A homlokzatokon durván faragott terméskő, barna kerámiadomborművek és vakolt felületek váltakoznak. A Széchenyi térre néző, oldalt óratornyos, három tengelyes, előreugró középrizalit uralja, amelynek második szintjén reprezentatív dísztermet alakítottak ki. A piros cseréptetők, a tornácok, a kerámia- és fémelemeken megjelenő népművészeti motívumok a finn nemzeti romantika hatását mutatják (Mende a Fiatalok csoport tagja volt).<ref>Bagyinszki – Gerle: i. m. 126-127. o.</ref>

*Fővárosi VIII. Kerületi Felső Kereskedelmi Iskola (ismertebb nevén Vas utcai iskola, ma Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola),<ref>[http://www.szechenyi-ker-bp.sulinet.hu/ VIII. Budapest, Vas u. 9-11. Az iskola honlapja]</ref> Budapest, 1909-1913. – A Bárczy-féle iskolaépítő program mintaépülete, a legnagyobb költségvetésű és leginkább minőségi beruházás. Lajta Béla egyetlen fővárosi megbízásra készült épülete; a belső kialakításában a Lajtánál dolgozó [[Kozma Lajos (építész)|Kozma Lajos]] működött közre. Utcai frontja [[Peter Behrens]] munkáinak hatását tükrözi, ez a modern építészet egyik legfontosabb előfutárává teszi a házat itthon. A belső közlekedő és közösségi terek kialakítása rendkívül igényes és gazdagon díszített, ugyanakkor nem mellőzi a praktikus szempontokat sem. Az épületben a mai napig számos eredeti berendezési tárgyat őriznek.<ref>{{cite web | url=http://hg.hu/cikk/epiteszet/13099-extravagans-iskolapalota-a-fovarosban| title=Exravagáns iskolapalota a fővárosban|date=2011-10-02 |accessdate=2012-11-01 | publisher=hg.hu | author=Merényi György|format=html |language=magyar}}</ref>