Wikipédia

„Csók István (festő)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 789 szerkesztés
zöldből kék
7. sor:
==Élete==
[[Fájl:1867 Painting 200.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Csók István festménye postabélyegen]]
[[Fájl:Csók István sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Csók István sírja [[Budapest]]en. [[Fiumei úti NemzetiÚti Sírkert|Kerepesi temető]]: 35-1-74. [[Szentgyörgyi István (szobrász)|Szentgyörgyi István]] alkotása]]
1865. február 13-án született a dunántúli [[Pusztaegres]]en. Apja népi származású, tősgyökeres iparoscsaládból való jómódú molnármester volt. Kiterjedt rokonsága, barátai, ismerősei mind a polgárosztályhoz tartoztak. István gyerekkorában véznácska, beteges volt, akit mindenki csak kényeztetett. Jómódú szülei nem iparkodtak korán munkára vagy tanulásra fogni. Budapesten kezdte [[1882]]-ben tanulmányait [[Székely Bertalan]], [[Lotz Károly (festő)|Lotz Károly]] tanítványaként, majd [[München]]ben és [[Párizs]]ban folytatta. A francia főváros tárháza volt a [[19. század]] legjava képzőművészeti realizmusának, csatatere az [[impresszionizmus|impresszionisták]] harcainak. Csók emlékirataiban hangsúlyozza, hogy szabad akart lenni, ezért nem választotta az állami főiskolát, az Académie des Beaux-Arts-tot. [[Jules Bastien-Lepage|Bastien-Lepage]] művei hatottak rá.
 
Korai képe, az ''Úrvacsora'', Párizsban aranyérmet, [[Bécs]]ben állami nagy aranyérmet nyert, [[1894]]-ben. A ''Szénagyűjtők'' a [[plein air]] tolmácsolója. A [[millennium]]ra a ''[[Báthori Erzsébet|Báthory Erzsébet]]'' (1895) képpel készült. A csejtei várúrnő (abban a korban feltételezett) szadizmusának ábrázolása sok kritikát és müncheni aranyérmet hozott. [[Nagybányai művésztelep|Nagybányára]] ment, de a táj nem kötötte le. [[1903]]-tól Párizsban 7 eredményes esztendőt töltött el. Bele kezdett a Műteremsarok (Ateliersarok) című képébe, melyet csak 1905-ben küldött be a párizsi Szalonba, ahol nem részesült díjazásban, pedig nagyon számított rá. A Műteremsarokban jutott első alkalommal kifejezésre teljes egészében [[akt]]festésének varázsa.
 
[[1914]]-ben nagy sikerű kiállítása volt a [[Műcsarnok]]ban. Aktábrázolásának több szép darabját ismerjük, közte a ''Thámár''t ([[1905]]). Csók párizsi éveire esnek azok a Magyarországon fogant festményei is, amelyeken a Dunántúl népének színességét ünnepelte. Álláspontja gyönyörködés volt a népélet, népviselet színességében, a fiatalság életerejében, szépségében, egészségében.
22. sor:
Főiskolai tanárként a [[nagybányai művésztelep]] festői tanulságainak következetes oktatásával fontos szerepet töltött be. Maga is több nyarat a nagybányaiakkal töltött még fiatal művészként (1897–1901 között). Tanítványai nem felejtik meleg emberségét és segítőkészségét. [[1932]]-ben [[Vaszary János (festő)|Vaszary János]]sal együtt kényszer-nyugdíjazták baloldali tanítványainak támogatása miatt.
 
== Híres képeiből ==
*„Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre" (Úrvacsora) ([[1890]]) olaj, vászon, 136,5 x 111 cm ([[Magyar Nemzeti Galéria|MNG]])
*Szénagyűjtők ([[1890]]) olaj, vászon, 116 x 136 cm (MNG)
*Árvák ([[1891]]) olaj, vászon, 120 x 135 cm (MNG)
*Báthory Erzsébet ([[1895]] körül) olaj, vászon, 400 x 605 cm (MNG)
*Cserényben ([[1900]]) (népi életkép) (Szépművészeti Múzeum)
*Tulipános láda ([[1910]]) olaj, vászon, 120 x 94 cm (MNG)
32. sor:
*Virágcsendélet (Reggeliző-asztal) ( [[1913]]) olaj, vászon, 84 x 73,2 cm (MNG)
*„Honni soit qui mal y pense…" (aktfestmény) [[1925]] olaj, vászon, 124 x 163 cm (MNG)
*Sokác temető ([[1929]]) olaj, vászon, 66,5 x 86 cm ([[Janus Pannonius Múzeum]], [[Pécs]])
*Szivárvány a Balaton felett [[1930]] olaj, fa, 112,5 x 100,5 cm (MNG)
*Keresztapa reggelije ([[1932]]) olaj, vászon, 90 x 81 cm (MNG)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Csók_István_(festő)”