„Váci székesegyház” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Grga (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Grga (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
42. sor:
}}
 
A váci '''Nagyboldogasszony-székesegyház''' (gyakran '''váci dóm''') a [[Váci egyházmegye]] széktemploma, a Vác-Alsóvárosi egyházközség [[plébánia]]temploma, [[Magyarország]] egyik legnagyobb [[Székesegyház|katedrálisa]] [[Vác]] város főterén. [[1761]] és [[1777]] között épült [[Klasszicista építészet Magyarországon|klasszicista]] és [[Barokk építészet Magyarországon|késő barokk]] stílusban. Tervezője a francia [[Isidore Canevale]].
 
==Története==
49. sor:
Az osztrák [[Franz Anton Pilgram]]nak adott megbízást a tervezésre, mely tervben díszes, késő [[barokk]], kéttornyú templom állt, ami a [[róma]]i [[Szent Péter-bazilika|Szent Péter-bazilikához]] hasonlóan oszlopos kőkolonnáddal csatlakozott volna a téren álló egyházi intézményekhez, a [[Borromei Szent Károlyról nevezett Hittudományi Főiskola és Szeminárium|papneveldéhez]] és a püspöki palotához, amelyek szintén ebben az időben épültek.
 
Később Eszterházyt [[Eger]]be hívták püspöknek, az új váci püspök pedig [[Migazzi Kristóf Antal|Migazzi Kristóf]] lett, akinek kevésbé tetszettek Pilgram tervei. Az építkezés azonban már megkezdődött az alapok lerakásával, ezért a püspök a francia [[építész]]t, [[Isidore Canevale|Isidore Canevalét]] kérte fel, hogy az [[1761]]-ben lerakott alapokra tervezzen egy, az eredetinél jóval kevesebb költséget kívánó székesegyházat. Canevale a korabeli francia „[[forradalmi építészet]]nek” megfelelően képzelte el az épületet. A művezető [[Oswald Gáspár]] [[piarista]] szerzetes volt, aki egyébként a [[Nagytemplom (Kecskemét)|kecskeméti nagytemplom]] tervezője is egyben. Az építkezés a jó anyagi háttér miatt gond nélkül és gyorsan folyt, így [[1772]]-ben sor kerülhetett a felszentelésre. A belső berendezések [[1777]]-ben készültek el.
 
== Az épület ==
55. sor:
A város ünnepélyes terén, a [[Konstantin tér (Vác)|Konsantin tér]]en áll a monumentális székesegyház, mely épülettömbjével már messziről felhívja magára a figyelmet. Kelet-nyugat tengelyben épült, kéttornyos fő[[homlokzat]]a nyugat felé, a [[Duna]] irányába néz, amely a városképben elfoglalt igen kedvező pozícióhoz jelentősen hozzájárul. Maga az épület a forradalmi építészet talán egyetlen [[magyarország]]i példája, mely követőket nem talált. Főleg [[klasszicista]] jegyek figyelhetők meg rajta, de a főhomlokzati oszlopcsoport, az ezek fölött lévő szobrok valamint a [[lanterna]] még a [[barokk]] szellemiségét tükrözi.
 
A székesegyház méreteit tekintve kiemelkedő: külső hossza 72 méter, szélessége 34 méter, a [[kupola]] 55 méter magas. A süveg nélküli, kőbábos korláttal záródó tornyok 38 méter magasak. A homlokzat előtt található, az oszlopokat közrefogó tornyok háromszintesek, melyek közül az elsőn a lépcsőház, a másodikon a harangok, a harmadikon pedig a tűzzománc, három és fél méteres számlapú, fekete alapon aranyozott, római számokkal ellátott, ütős [[toronyóra]] foglal helyet. A toronyórát a [[Rancz Lajos]] tulajdonában álló [[Rancz Első Magyar Toronyóragyár Kft]] készítette. A főhomlokzat díszes: hat eltérő ritmusú oszloppár által tartott fő[[Párkány (építészet)|párkány]]on a székesegyház titulusai olvashatóak. A [[D.O.M.]] felirat a latin ''„Deo Optimo Maximo”'' („a legfőbb istennek szentelve”) rövidítése, melyet a látogatók általában tévesengyakran a templom püspöki székhely voltára utaló ''dóm'' szóval, ebből pedig a székesegyházat püspöki székhelykéntszóként azonosítjákértelmeznek. A feliratsor felett [[Bechert József]] váci [[szobrász]]mester által alkotott [[apostol]]szobrok láthatóak.
 
===Belső===