„Coulomb-törvény” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
a képletekben epszilon, forrás még
1. sor:
A '''Coulomb-törvény''' a [[fizika|fizikában]] két pontszerű [[elektromos töltés]] közti elektromos [[Alapvető kölcsönhatáskölcsönhatások|kölcsönhatásból]] származó [[erő]] nagyságát és irányát adja meg. A törvényt [[Charles Augustin de Coulomb]] francia fizikus igazolta kísérleti úton, [[torziós mérleg]]gel végzett mérések segítségével. A töltött testek között fellépő erőhatást '''Coulomb-erő'''nek nevezzük. Két azonos előjelű töltés taszítja, két különböző előjelű töltés vonzza egymást.
 
== Coulomb-erő vákuumban ==
16. sor:
 
A <math>k</math> értékét szokás
:<math>k = \frac{1}{4 \pi \cdot \epsilon_0varepsilon_0} </math>
alakban is felírni. Az itt szereplő <math>\epsilon_0varepsilon_0 </math> a vákuum [[permittivitás]]a (régebbi elnevezéssel dielektromos állandója), értéke <math>\epsilon_0</math>varepsilon_0 = 8{,}854187817· \cdot 10<sup>‒12</sup>^{-12} \mathrm{\frac{C<sup>^2</sup>}{N<sup>−1</sup> \cdot m<sup>−2^2}}</supmath>.
 
=== Vektoriális alakban ===
 
24 ⟶ 23 sor:
:<math>\mathbf{F} =
F \cdot \mathbf{e} =
\frac{1}{4 \pi \cdot \epsilon_0varepsilon_0} \cdot \frac{Q_1 \cdot Q_2}{|\mathbf{r}|^2} \cdot \mathbf{e} =
\frac{1}{4 \pi \cdot \epsilon_0varepsilon_0} \cdot \frac{Q_1 \cdot Q_2}{|\mathbf{r}|^2} \cdot \frac{\mathbf{r}}{|\mathbf{r}|} =
\frac{1}{4 \pi \cdot \epsilon_0varepsilon_0} \cdot \frac{Q_1 \cdot Q_2}{|\mathbf{r}|^3} \cdot \mathbf{r}</math>.
 
== Coulomb-erő szigetelő anyagokban (dielektrikumokban) ==
 
Ha a két töltés között valamilyen [[szigetelő]] [[anyag (fizika)|anyag]] ([[dielektrikum]]) található, akkor a szigetelőben mérhető <math>F_{\mathrm{sz}}</math> erő nagysága a vákuumban mérhető <math>F_{\mathrm{v}}</math> erőnél kisebb. A két erő hányadosa az adott szigetelőre jellemző állandó. Ezt a hányadost az adott anyag [[relatív permittivitás]]ának (relatív dielektromos állandójának) nevezzük. Jele <math>\epsilon_rvarepsilon_r</math>, képlettel:
:<math>\epsilon_rvarepsilon_r = \frac{F_{\mathrm{v}}}{F_{\mathrm{sz}}}</math>.
 
A fenti képletből és a Coulomb-törvény vákuumra vonatkozó alakjából a szigetelőanyagban fellépő erő nagysága kifejezhető:
:<math> F_{\mathrm{sz}} =
\frac{F_{\mathrm{v}}}{\epsilon_rvarepsilon_r} =
\frac{1}{4 \pi \cdot \epsilon_rvarepsilon_r \cdot \epsilon_0varepsilon_0} \cdot \frac{Q_1 \cdot Q_2}{r^2}</math>.
 
Egy szigetelőanyag relatív permittivitásának és a vákuum permittivitásának szorzatát az adott anyag permittivitásának (dielektromos állandójának) nevezzük, jele <math>\epsilon</math>. Képlettel:
:<math>\epsilonvarepsilon = \epsilon_rvarepsilon_r \cdot \epsilon_0varepsilon_0</math>.
 
Ezek alapján a szigetelőanyagban fellépő Coulomb-erő nagysága:
:<math> F_{\mathrm{sz}} =
\frac{1}{4 \pi \cdot \epsilonvarepsilon} \cdot \frac{Q_1 \cdot Q_2}{r^2}</math>.
 
== Megjegyzések ==
59 ⟶ 58 sor:
* {{TermTudLex|1|737–739}}
* ifj. Zátonyi Sándor: Fizika 10. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2009. {{ISBN|978-963-19-6320-5}}
* Bérces Gy., Erostyák J., Klebniczki J., Litz J., Pintér F., Raics P., Skrapits L., Sükösd Cs., Tasnádi P.: A fizika alapjai, Nemzeti Tankönyvkiadó 2009 ISBN: 9631932753
 
{{Elektromágnesség-box}}
{{Portál|Fizika}}