„I. Marván omajjád kalifa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Lásd még: nemzetközi katalógusok |
a kékít |
||
11. sor:
| titulusai =
| teljes_név = Marván ibn al-Hakam
| előd = [[II. Muávija omajjád kalifa|II. Muávija kalifa]]
| utód = [[Abd al-Malik omajjád kalifa|Abd al-Malik kalifa]]
| házastárs =
| gyermekei = [[Abd al-Malik omajjád kalifa|Abd al-Malik kalifa]]<br />Abd al-Azíz ibn Marván
| uralkodóház = [[Omajjádok]]
| édesapa = Hakam ibn Váil
26. sor:
|}}
'''Marván ibn al-Hakam''' ([[arab írás|arab betűkkel]] مروان بن الحكم – Marwān ibn al-Ḥakam; [[Mekka]], [[623]]. [[március 28.]] – [[Damaszkusz]], [[685]]. [[május 7.]]) volt a [[szunnita
Apja, a befolyásos és gazdag [[mekka]]i kereskedőcsaládba, a [[Banu Umajja|Banu Umajjába]] tartozó [[Hakam ibn Váil]] [[Oszmán kalifa]] nagybátyja és a próféta környezetébe tartozó társak ([[szahába]]) egyike volt, bár eleinte ellenezte az [[iszlám]] felvételét (állítólag meg is ütötte Oszmánt, amikor megtudta, hogy az áttért). Egy [[hadísz]]okban nem szereplő történet szerint később Hakamot és fiát, Marvánt is [[Táif]]ba száműzte a próféta, megtiltva, hogy valaha is visszatérjenek, de rokonuk, Oszmán kalifasága során ([[644]]–[[656]]) visszatérhettek. (A szunniták többségbe kétségbe vonja a történet hitelességét.) Tény viszont, hogy Marván a kalifa egyik legbefolyásosabb tanácsadója és [[Medina (Szaúd-Arábia)|Medina]] [[emír]]je (kormányzója) lett, szolgálataiért jelentős jutalmakat kapott rokonától.
32. sor:
Oszmán meggyilkolása és [[Ali kalifa|Ali]] trónra jutása idején formálódott ki [[Zubajr ibn al-Avvám]] és [[Talha ibn Ubajd Alláh]], valamint a próféta legkedvesebb özvegye, [[Áisa]] vezetésével a [[medinai pietisták]] köre, amely az [[irak]]i [[Baszra]] és [[Kúfa]] városában keresett támogatókat, de Ali még 656-ban leszámolt velük az ún. [[teve-csata]] során. Marván az [[első fitna]] során a pietisták oldalán harcolt, de állítólag ő nyilazta le vezérüket, Ibn Ubajd Alláhot, mert meg volt róla győződve, hogy elárulta Oszmánt, amikor a feldühödött [[egyiptom]]i katonák ostromolták a házát.
Ali alatt elvesztette medinai emírségét, de az Omajjádokat kalifai trónhoz juttató [[I. Muávija omajjád kalifa|Muávija]] ismét kinevezte a tehetséges politikust és távoli rokonát Medina – ezzel egész [[Arábia]] – élére. [[I. Jazíd omajjád kalifa|I. Jazíd]] uralkodása alatt [[Abdalláh ibn az-Zubajr]] felkelése elől elmenekült ([[683]]). Ezután zűrzavaros idők következtek: Jazíd váratlan halála után fia, [[II. Muávija omajjád kalifa|II. Muávija]] nem egészen egy évig regnált, közben Ibn az-Zubajrt ellenkalifának kiáltották ki (ld. [[mekkai ellenkalifátus]]). A [[háridzsiták]] és a [[síita iszlám|síiták]] is zavarogtak, azaz kitört a [[második fitna|második polgárháború]].
Mindezt a két domináns politikai tömörülés, a [[kalbiták]] és a [[kajsziták]] versengése is súlyosbította – az előbbiek Marvánt, az utóbbiak Ibn az-Zubajrt látták volna szívesen a kalifátus trónján. A [[Mardzs Ráhit-i csata|Mardzs Ráhit]] mellett vívott ütközet a kalbiták győzelmével és Marván megválasztásával zárult, ám az idős kalifa rövid ideig uralkodott. Egyetlen jelentős tette [[Egyiptom]] visszaszerzése volt az ellenkalifától, de a harcok halála után még sokáig elhúzódtak, befejezésük tehetséges fiára, [[Abd al-Malik omajjád kalifa|Abd al-Malik]]ra maradt.
== További információk ==
50. sor:
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|középkor||iszlám||arab világ}}
{{DEFAULTSORT:Marvan 01}}
| |||