Wikipédia

„Bárdossy László” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Sgyuri (vitalap | szerkesztései)
25 szerkesztés
a A Bárdossyról szóló szócikk egyértelműen történelem hamisító nácibarát bejegyzésket tartalmaz.
Visszavontam az utolsó  változtatást (Sgyuri), visszaállítva Voxfax szerkesztésére: Aha. Forrás? Nem nácibarát is megteszi
52. sor:
[[Fájl:BárdossySztójayHimmler 1941.png|thumb|left|Bárdossy [[Sztójay Döme]] berlini követtel és a [[Gestapo]] főnökével, [[Heinrich Himmler]]rel 1941 novemberében]]
 
Első miniszterelnöki feladata a Délvidék megszállása volt, amit általában a Jugoszláviával kötött örökbéke szerződés megszegésével hoznak kapcsolatba. Egyes szélsőjobboldali történészek szerintValójában Bárdossy nem szegte meg a [[Teleki Pál (politikus)|Teleki-féle]] szerződést, mivel a Jugoszláv határon [[1941]]. április 6-án felvonuló magyar-német haderőből csak a német kontingens hatolt be Jugoszláviába, és Bárdossy még akkor sem üzent hadat Jugoszláviának, amikor április 6-a és 10-e között a jugoszláv légierő több alkalommal bombázott magyar területeket. Április 10-én azonban az önálló horvát állam kikiáltásával Jugoszlávia ''de facto'' megszűnt létezni, és a magyar csapatok 11-én léptek a Délvidék területére. Ennek ellentmond , hogy Teleki Pál miniszterelnök – nem tudván feldolgozni a magyar külpolitika balkáni ügyekben tanúsított hitszegő magatartását – öngyilkos lett. Ekkor Bárdossy László elérte a célját és megszerezte magának a miniszterelnöki megbízatást.
 
Júniusban terjesztette be a parlamentben a „[[harmadik zsidótörvény]]” javaslatát, amelyet a parlament az 1941. évi XV. törvénycikként fogadott el.
82. sor:
A tárgyalásán hosszas vita folyt a hadüzenet, a hadiállapot és hadban állás fogalmáról, ami a mai napig is a nemzetközi jogászok vitáinak tárgya. A tárgyalás során úriember módján viselkedett az őt gyalázó, ordítozó, trágárkodó hallgatóság dacára is. Bárdossy ugyanakkor a [[Párizsi Békeszerződés]] ismételt igazságtalanságai nyomán újra éledő - bár a hatalom által elfojtani igyekezett - revizionista hangulatot próbálta felhasználni a hallgatóság maga mellé állítására, azzal, hogy a trianoni igazságtalanságokra hivatkozott a háborúba való belépés okaként. Rákosi Mátyás egy alkalommal jelent meg a tárgyaláson, ahol érzékelte a vádlott intellektuális fölényét és az általa szítani kívánt Trianon-ellenes hangulatot. Este gépkocsit küldött Major Ákoshoz, és figyelmeztette, hogy ne vitatkozzon Bárdossyval, hanem rövid kérdésekre rövid válaszokat követeljen, ezek hiányában vonja meg tőle a szót.<ref>http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/94-01/ch13.html Ne vitatkozzon Bárdossyval, mert úgyis alulmarad!</ref>
 
Védelme nem érvelt a ''[[nullum crimen sine lege]]'' kifogással, tehát azzal, hogy elkövetésük idején az általa elkövetett cselekmények nem minősültek bűncselekménynek; hivatkozott ugyanakkor a ''rebus sic stantibus'' elvére, vagyis arra, hogy az elkövetett cselekményeket azon körülmények között kell értékelni, amikor és ahol azokat elkövette. Miközben minden hatályos nemzetközi szerződés a a polgári lakosság ellen elkövetett tömeggyilkosságot már akkor is komolyan szankcionálta. A még hatályos 1848: III. tc. alapján vitatta a népbíróság hatáskörét, hiszen szerinte volt miniszterelnök felett csak e célra felállított parlamenti különbíróság ítélkezhetett. A másodfokú tárgyaláson védője semmisségi panaszt nyújtott be arra hivatkozva, hogy a tanácsvezető bíró, [[Major Ákos]] nem rendelkezett az ún. egységes bírói és ügyvédi képesítéssel.
 
Kötél általi halálra ítélték, az ítéletet a [[Nemzeti Főtanács]] kegyelemből golyó általi halálra módosította. Az ítéletet [[1946]]. [[január 10.|január 10-én]] végrehajtották a Markó utcai [[fegyház]] (ma: [[Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet]]) udvarán.
 
Egy történet szerint bekötetlen szemmel állt a kivégzőosztag elé és a sortűz eldörrenése előtt néhány pillanattal felnézett az égre, magasba emelte mindkét kezét és arcátlanul így kiáltott: - „Uram, szabadítsd meg az országot ezektől a banditáktól!”<ref>[[Fiala Ferenc]]–[[Marschalkó Lajos]]: [[Vádló bitófák (könyv)|Vádló bitófák]], Gede Testvérek, Budapest, 2008, {{ISBN|978-963-0378-62-8}}; 192. o.</ref>
 
A népbíróságokon háborús bűnökkel vádoltak közül az ő szerepe és felelőssége osztotta meg leginkább a magyar közvéleményt. Bárdossy személyéről és tetteiről kivégzése óta bizonyos körökben vita folyik. Egyesek, többek közt [[Schmidt Mária]] jobboldali történész (Diktatúrák ördögszekerén, 1998) ugyanis az 1945 utáni első kirakatper áldozatát látják benne. EzzelA elindította[[Magyar MagyarországonIgazság azés azótaÉlet isPártja|MIÉP]] folyamatosan[[2001]]-ben tartóa náci[[ügyészség|Legfőbb revizionistaügyészségnél]] történetperújítási hamisítást.eljárást kezdeményezett ügyében.
 
A [[Magyar Igazság és Élet Pártja|MIÉP]] [[2001]]-ben a [[ügyészség|Legfőbb ügyészségnél]] perújítási eljárást kezdeményezett ügyében.
 
== Jegyzetek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Bárdossy_László”