„Oskar Schindler” változatai közötti eltérés

→‎Tevékenysége a háború idején: Bizonyos szavak összemosása (munkatábor-gettó) javítva, történelmileg nem pontos események javítva
(→‎Tevékenysége a háború idején: Bizonyos szavak összemosása (munkatábor-gettó) javítva, történelmileg nem pontos események javítva)
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
=== Tevékenysége a háború idején ===
[[Fájl:Schindlers factory Brnenec CZ 2004b.JPG|bélyegkép|jobbra|240px]]
[[Lengyelország]] német megszállása után [[Krakkó]]ban rendezkedett be, kihasználta a háború adta gazdasági lehetőségeket: jó kapcsolatai voltak a feketepiaccal és illegális eszközökkel megszerzett egy zománcozó üzemet (Press- und Emaillierwerk). Az üzem közelében működött a [[Plaszow]]-gettó. Schindler a gyárban a gettó lakóit dolgoztatta – először csupán azért, mert a legolcsóbb munkaerő volt.
 
Ekkortájt hajtatta végre [[Amon Göth]] a krakkói [[gettó]] felszámolását, és további gettók lakosságának kiirtására készült. Göth volt a Plaszow-gettómunkatábor vezetője is, a rabokkal keményen bánt, egyes információk szerint egy [[fogvatartott]] ritkán élt tovább négy hétnél. A körülmények rémesek voltak, Göthnek pedig kegyetlen szokása volt távcsöves puskával vadászni a rabokra.
 
Kapcsolatainak köszönhetően Schindler elérte, hogy az alkalmazottainakalkalmazottai nemegy kellettkülön, a gettóban lakniuk, hanem azszámukra őkialakított sajátaltáborban munkásszállóibanlakhassanak. Ehhez azonban élelmiszerekre, gyógyszerekre volt szüksége, melyeket a feketepiac segítségével szerzett be. Schindlert egyszer őrizetbe is vették illegális üzletei miatt, és egy másik alkalommal is volt börtönben – ezt azonban Göth, szerencséjére nem tudta.
 
Schindler gyárában teljesen más körülmények uralkodtak, mint a [[Koncentrációs tábor|táborokban]]. Engedélye nélkül a [[nemzetiszocialista]] fegyveresek nem léphettek be az üzembe. A dolgozók kb. kétszer annyi élelmet kaptak, mint a gettóbanmunkatáborban, Schindler egy vagyont költött élelmiszerekre. A gyárban volt egy titkos „kórház” a betegek részére. A gyárban nem verték a dolgozókat, senkit nem öltek meg, és senkit nem küldtek [[Auschwitz]]ba.
 
[[1943]]-ban átalakították a gyárat lőszergyárrá, de két év alatt egyetlen használható lőszer sem készült itt. Amikor a [[Szovjetunió]] csapatai elérték Lengyelországot, a gettókattáborokat átköltöztették, Schindler gyára sem maradhatott. Mivel ő a nemzetiszocialista párt tagja volt, minden követ megmozgatott, és végül elérte, hogy [[Brünnlitz]]be ([[Szudétavidék]]) helyezzék át az üzemet.
 
A költözéskor készült az ún. „Schindler listája”, ami azoknak a zsidóknak a nevét tartalmazta, akiket magával vitt az új gyárba. A listát Schindler titkára, [[Itzhak Stern]] gépelte le, 1098 nevet tartalmazott. Őket nevezik [[Schindler-zsidók]]nak. A listán az időseket 20 évvel fiatalabbként, a gyermekeket felnőttként tüntették fel. Az orvosok, tanárok neve mellett szakmunkásvégzettség szerepelt. A listán van Abraham Bankier neve is, aki eredetileg a gyár tulajdonosa volt.
Névtelen felhasználó