|
====1998 és 2002 között====
[[1998]]-ban került be a párt utoljára a parlamentbe 48 képviselővel és ismét kormányra került az MDF-fel és a [[Fidesz|Fidesszel]]. A kisgazdák 4 tárcát kaptak. 1998-ban az FKgP 82 jelöltjének a visszalépése döntő tény volt a Fidesz választási győzelmében. Torgyán József földművelési és vidékfejlesztési miniszter lett, s a párt megkapta a honvédelmi-, a környezetvédelmi tárcát és egy tárca nélküli miniszteri bársonyszéket. A koalíciós szerződés értelmében a [[köztársasági elnök]] személyére az FKgP tesz majd javaslatot. [[2000]]-ben a párt [[Mádl Ferenc]]et jelölte ki a tisztség betöltésére.
A kisgazda miniszterek műunkájátmunkáját látványos botrányok kísérték (családtagok kinevezése, utazások, Torgyán József [[FTC]]-elnöksége, agrártámogatási pénzek felhasználása, pazarlás), melyek megingatták mind a párt tekintélyét, mind Torgyán pozícióját, akit a kisgazda nagygyűlés 2000 májusában még hűségnyilatkozatokkal kértek fel köztársasági elnöknek (amit Torgyán elutasított), egyben az FKgP alapszabályát úgy változtatták meg, hogy Torgyán szinte elmozdíthatatlan legyen az elnöki székből. A 2000 őszén induló, Torgyán József elnevezésével: "lejáratási kampány" (Székely-ügy, Torgyán-villa), majd a december végi gödi gyűlés határozatai (párt vidéki szárnyának erősítése) után 2001 elején az FKgP frakció egy része szembefordult Torgyánnal. [[Lányi Zsolt]] és [[Pokol Béla]] is lemondott a frakcióelnök-helyettesi tistségéről, majd megalakult a frakción belüli polgári platform ([[Bánk Attila]], Pokol Béla, [[Turi-Kovács Béla]], [[Boros Imre]], [[Horváth Béla]], [[Várhelyi András]]). Maga Torgyán József is lemondani kényszerült miniszteri pozíciójából, ahova utódjául nem sikerült elfogadtatnia jelöltjét, [[Gyimóthy Géza|Gyimóthy Gézát]]. Ezt követően kizárások és tagfelfüggesztések követték egymást, Torgyánnak a frakcióelnökséget sem sikerült visszaszereznie, jelöltje [[Szentgyörgyvölgyi Péter]] pedig nemsokára szintén a "lázadókhoz" csatlakozott. A tragikomédia csúcsa az ugyanazon a napon, két helyszínen megtartott májusi nagygyűlés volt. [[Cegléd]]en - botrányos körülmények között megtartott gyűlésen - Torgyán Józsefet ismét megerősítették elnöki pozíciójában és rehabilitálták a korábban kizárt G. Nagyné Maczó Ágnest is. Az ellentábor Budapesten Lányi Zsoltot választotta meg párelnöknek, ám bejegyzését a [[Fővárosi Bíróság]] elutasította. [[2001]] nyarán több kisgazda szervezet alakult az FKgP ellen, eleinte egyesületi formában: [[Reform Polgári Egyesület]] (Lányi Zsolt), [[Független Kisgazdák Demokratikus Szövetsége]] (Szabó János, Turi-Kovács Béla). Augusztusban a kiváró Lányit megelőzve a volt budapesti elnök, [[Liebmann Katalin]] létrehozta a [[Reform Kisgazdapárt]]ot, mely az ősz folyamán a [[Cseh Sándor (politikus)|Cseh Sándor]] vezette, [[1999]]-ig a [[MIÉP]]-pel kapcsolatban álló [[Kisgazda Szövetséghez]] közeledett, a választásokon azonban külön indultak. Lányi Zsolt a visszavonulás mellett határozott. Az [[Orbán Viktor|Orbán Viktor]]t támogató 14 kisgazda, élükön Túri-Kovács Bélával - az [[MKDSZ]] mintájára -megalakította a [[Kisgazda Polgári Egyesület]]et, így a Fidesz színeiben indulhattak a választáson. Az utolsó botrány 2002 februárjában tört ki, ugyanis a párt - bár visszavásárlási joggal – eladta Belgrád rakparti székházát [[Szeremlei Huba]] vállalkozónak.Az országos listán Dr. Torgyán József elnök, Gyimóthy Géza főtitkár, G. Nagyné Maczó Ágnes alelnök, [[Gidai Erzsébet]] közgazdászprofesszor (2002-ig MIÉP képviselő) és [[Béres Béla]] alelnök állt az első öt helyen. A budapesti lista élén [[Korényi Attiláné]] budapesti elnök, országos főtitkárhelyettes állt. Az FKgP 2002-ben már nem jutott be a [[Parlament]]be, 0,02%-kal kiesett onnan.
=== 2002-től ===
|
