„Augsburgi csata (955)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a link
a link jav.
25. sor:
*[[951]]: Hadjárat [[Aquitania#Középkor|Aquitániába]]. A magyarok a német területet elkerülve, Észak-Itálián keresztül vonultak fel, de itt időközben [[I. Ottó német-római császár|Ottó]] megszerezte a hatalmat. A visszatérő magyarok súlyos vereséget szenvedtek.<ref name=csorbaarpadnepe>{{CsorbaÁrpádNépe}}</ref>
*[[953]]: Lázadás tört ki Ottó német király uralma ellen. A lázadók élén fia, [[Liudolf sváb herceg|Liudolf]] és veje [[Konrád lotaringiai herceg|Vörös Konrád]], Lotaringia hercege állt.<ref name=csorbaarpadnepe>{{CsorbaÁrpádNépe}}</ref>
*[[954]]: A hercegek a magyaroktól kértek katonai segítséget. A magyarok nem ütköztek meg Nagy Ottó seregeivel, hanem [[március 1.|március 1-jén]] a Rajnán átkelve Vörös Konrád ellenfeleit ([[BrunoI. Brúnó kölni érsek]], Ragenarius gróf) támadták meg. Ennek során előbb a mai Belgium területén portyáztak. Az ellenfelek nem vállalták a nyílt összecsapást, a magyarok viszont nem használhatták íjaikat az eső miatt. Április 6-án [[Cambrai]] külvárosát gyújtották fel, a várfalakkal nem boldogultak. A védők elfogták [[Bulcsú harka|Bulcsú]] vigyázatlan testvérét (unokatestvérét) és lefejezték. A magyarok megpróbálták a fejét visszaszerezni, de a védők nem adták, erre a magyarok összes foglyukat megölték. Ezután Laon, Reims, Chalons és Metz vidékén portyáztak, Burgundiát is feldúlták, majd Itálián keresztül hazatértek. Ez volt az utolsó nagy sikeres nyugati hadjárat.<ref name=csorbaarpadnepe>{{CsorbaÁrpádNépe}}</ref>
 
== A seregek létszáma ==