„Omajjádok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kékít |
kékít |
||
59. sor:
Elsősorban Abú Szufján nevéhez kötődik a Mohamed támogató elleni harc. Lánya, a muszlim [[Ramla ibn Abí Szufján|Ramla]] elmenekült otthonról, és később Mohamed felesége lett. [[624]]-ben Abú Szufján vezette azt a [[karaván]]t, amelynek története a [[badri csata|badri csatához]] vezetett. Mivel itt a legtöbb vezető kurajsita odaveszett, ő vált Mekka legbefolyásosabb emberévé. Több támadást is levezényelt Medina ellen ([[uhudi csata]], [[árok-csata]]), míg végül [[628]]-ban megkötötte a [[hudajbijjai egyezmény]]t, melynek értelmében a felek fegyverszünetet kötöttek, a muszlimok pedig szabadon elzarándokolhattak Mekkába [[629]]-ben. [[630]]-ban aztán a kurajsiták szövetségesei felrúgták a hudajbijjai egyezményt, Mohamed pedig Mekka elfoglalásáról döntött. Abú Szufján érdeme, hogy erre nagyrészt vértelenül kerülhetett sor; a politikus ekkor vette fel az iszlámot, látva, hogy a mekkai istenek haszontalannak bizonyultak.
Abú Szufján ettől kezdve élemedett kora ellenére az iszlám vehemens harcosává vált, a harcban mindkét szemét elvesztette. 650-ben halt meg köztiszteletben álló muszlimként, az imát az ekkor kalifaként regnáló Oszmán vezette emlékére. Oszmán 644 óta töltötte be a közösség vezetőjének szerepét, ám már megválasztása sem volt egyhangú: a kinevezett hatos bizottság két tagja Ali mellett tette le a voksát. Oszmánnal kapcsán később kifogásolták, hogy a rokonait ültette zsíros állásokba – így lett unokatestvére, [[I. Marván|Marván]] Medina, Abú Szufján gyermeke, [[I. Muávija omajjád kalifa|Muávija]] pedig [[Szíria]] kormányzója. [[Oszmán]]t nepotizmusa mellett vallásellenességgel is vádolták, végül elégedetlenkedő katonák ölték meg 656-ban. Ekkor Ali foglalta el a kalifátus trónját.
=== A hatalom megszerzése – a Szufjánidák ===
75. sor:
=== II. Omár ===
Al-Valídnak még három fivére nyerte el a trónt, először a kicsapongó életvitelű [[Szulejmán omajjád kalifa|Szulejmán]], aki viszont Marván egy másik fiától származó unokáját, [[II. Omár omajjád kalifa|II. Omárt]] ([[717]]–[[720]]) tette hatalomra. Omár rendkívül vallásos és puritán volt, és nézeteit a kormányzatban is igyekezett meghonosítani takarékoskodással, a vallási előírások betartatásával és a muszlimok közti egyenlőség betartatásával. Törekvései az uralkodó elit körében ellenségességet váltottak ki, és nem egészen másfél év után megmérgezték. Az utókor mégis őt tekintette a legjobb Omajjádnak, később gyakran emlegették, mint az „ötödik helyesen vezetettet”.
=== A dinasztia hanyatlása és bukása ===
[[Fájl:Harhab mini.JPG|thumb|300px|A [[jeruzsálem]]i [[Sziklamecset]] [[Abd al-Malik omajjád kalifa|Abd al-Malik]] parancsára épült fel]]
Omár halála után megint Abd al-Malik fiai, [[III. Jazíd omajjád kalifa|III. Jazíd]] ([[720]]–[[724]]) és [[Hisám omajjád kalifa|Hisám]] ([[724]]–[[743]]) kerültek a trónra. Hisám minden stabilizáló intézkedése és vallás felé való nyitása ellenére uralkodása alatt már érezhetőek voltak a válság jelei: az Abbászidák megkezdték agitációjukat, hosszú idő óta komolyabb síita és háridzsita zavargások kezdődtek, és a birodalom terjeszkedése is végleg leállt ([[732]] – [[poitiers-i csata (732)|poitiers-i csata]]).
Az igazi baj Hisám halála után kezdődött. [[744]]-ben polgárháború robbant ki a családon belül, mely a kalifák gyors váltását eredményezte, valamint felborította az addig gondosan felügyelt pénzügyeket, és lehetővé tette a mind nyíltabb dinasztiaellenes agitációt, illetve a távoli tartományok önállósodását. [[III. Marván omajjád kalifa[II. Marván]], [[I. Marván omajjád kalifa|I. Marván]] egy harmadik gyermekétől származó unokája hiába bizonyult fáradhatatlan harcosnak: a 747-ben kezdődött Abú al-Abbász [[abbászida forradalom]] 749/750-ben elsöpörte az Omajjádok kalifátusát.<ref name="história"/>
Asz-Szaffáh, az új kalifa nem bízta a véletlenre hatalmának biztosítását: ahány Omajjádot csak elért, egy békülési találkozó keretében lemészároltatott. A család ettől kezdve nem játszott szerepet a kalifátus életében, bár Hisám unokája, [[Abd ar-Rahmán]] független emírséget (a 10. századtól kalifátus) alapított az [[Ibériai-félsziget]]en.
116. sor:
==További információk==
{{nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Középkor||iszlám||Arab világ}}
{{DEFAULTSORT:Omajjádok}}
| |||