„Szolnok vármegye” változatai közötti eltérés

a
a
(zöldítés, jó okkal)
a (a)
'''Szolnok vármegyét''' [[I. István magyar király|Szent István]] király hozta létre a királyi [[vármegye]]rendszer megszervezése idején [[Szolnok]] központtal. [[Várbirtok]]rendszere hamarosan kelet felé terjeszkedni kezdett, s a megye ezután két, nem összefüggő tömbből állt, az eredeti, később [[Külső-Szolnok vármegye|Külső-Szolnok vármegyének]] nevezett, valamint a [[Közép-Szolnok vármegye]] és [[Belső-Szolnok vármegye]] által alkotott tömbből. A megye ispánja először [[1143]]-ban jelenik meg az oklevelekben, akinek tisztsége [[1263]]-tól összekapcsolódott az [[erdélyi vajda]] tisztségével. Várszervezetéből ismerjük a [[ispán|curialis comest]], a [[hadnagy]]ot, a [[várjobbágy]]okat, a [[hospes|várhospeseket]], a [[szolgálónép|várnép]]eket.<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |isbn=963-05-6722-9}}</ref>
 
A [[14. század|14]]-[[15. század]] fordulójára vált véglegessé, hogy a nyugati részt nevezik ''Külső''nek és a keletit ''Belső''nek. Utóbbi a [[15. század]] elején tovább szakadt ''Közép''- és ''Belső''-Szolnokra. [[1441]]-ben elvált egymástól az erdélyi vajdai és a szolnoki ispáni cím. [[Belső-Szolnok vármegye]] ekkor lett [[Erdély]] része. A nemesi vármegye mindhárom megyében kialakult, főesperesség viszont csak kettő jött létre, a [[Váci egyházmegye|Váci]], illetve az [[Erdélyi egyházmegye|Erdélyi egyházmegyében]].<ref name="Korai magyar"/>
 
== Forrás ==