„Olosz Lajos Irodalmi Kör” változatai közötti eltérés

Az '''Olosz Lajos Irodalmi Kör''' –egy irodalmi-művelődési kör az [[Arad megye]]i [[Nagyzerind]]en. [[1969]]-ben hozta létre egy helyi művészet- és irodalomkedvelő, a szépség utáni vágyat magában hordozó fiatal értelmiségi csoport és a köréje tömörült nagyzerindi diákság. A kör tagjai az akkor [[Kisjenő]]n élő [[Olosz Lajos]]t tekintették szellemi vezérüknek, aki vállalta is tevékenységük irányítását egészen 1977-ben bekövetkezett haláláig. A kör közel egy évtizedes szellemi kapcsolat és a költő iránti tisztelet jeléül vette fel az Olosz Lajos Irodalmi Kör nevet 1977-ben.

A kör és Olosz Lajos kapcsolatának ihletője két Olosz-vers: a ''Parancsoló értelem'' sés a zerindieknek dedikált ''Vers a vén cserfához''.

Működésének több mint negyedszázada alatt az Olosz Lajos Irodalmi Kör rendszeresen szervezett műsoros esteket a magyar irodalom és történelem kiemelkedő személyiségeinek évfordulói alkalmából, találkozókat jeles írókkal, képzőművészekkel. A több mint ötven ilyen rendezvény igen nagy számú közönséget vonzott és vonz. Az Olosz Lajos Irodalmi Körnek vendége volt a hazai magyar művelődési élet számos személyisége, így [[Anavi Ádám]], [[Bajor Andor]], [[Banner Zoltán]], [[Bárányi Ferenc]], [[Bárányi Ildikó]], [[Bitay Ödön]], [[Bonczos István]], [[Nagy Ilona (író)|Nagy Ilona]], [[Cseke Péter (irodalomtörténész)|Cseke Péter]], [[Demény Lajos]], [[Domokos Géza]], [[Franyó Zoltán]], [[Gittai István]], [[Kányádi Sándor]], [[Kovács János (újságíró)|Kovács János]], [[Lászlóffy Aladár]], [[Markó Béla]], [[Mózes Attila]], [[Szász István]], [[Szász János (író)|Szász János]], [[Tóth Mária (író)|Tóth Mária]], [[Tóth Sándor]], [[Varga Gábor (színművész)|Varga Gábor]], és [[Zágoni Attila (író)|Zágoni Attila]] is.

A kör tagjai közül néhányan (Adorján Mihály, L. Andrási Zsuzsa, Fazekas József, Fodor Lajos, Iuliu Lucaciu, Papp Hortenzia, Szabó József, és Besenyő Sándor) maguk is megpróbálkoztak tollforgatással; írásaikat az aradi [[Vörös Lobogó]], a ''[[Falvak Népe|Falvak Dolgozó Népe]]'', és a [[Művelődés (folyóirat)|Művelődés]] közölte.

1991-ben Olosz Lajos születésének centenáriuma alkalmából, a kisjenői Körös mente Irodalmi és Közművelődési Társasággal együttműködve, nagyszabású ünnepségeket rendeztek, amelyeknek keretében a költő kisjenői házán és szülőházán, [[Ágya|Ágyán]] Olosz Lajos-emléktáblákat avattak, Kisjenőn, Ágyán és Nagyzerinden az ünnepségek két napja alatt irodalmi-művészi műsorokat mutattak be, s neves előadók emlékeztek meg Olosz Lajosról. Ebből az alkalomból közölt irodalmi összeállítást a költőről a ''[[Romániai Magyar Szó]]'', a ''[[Művelődés (folyóirat)|Művelődés]]'', az aradi Jelen sés a nagyváradi Harangszó, a [[Királyhágómelléki református egyházkerület]] lapja.

Az Olosz Lajos Irodalmi Kör keretében 1994-ben megszervezték Nagyzerind első okleveles említéseemlítésének 825. és Feketegyarmat 750. évfordulójának ünnepségeit; erre az alkalomra ''Bölcsőhely'' címmel kiadványt szerkesztettek, benne a helységből elszármazottak írásaival.

A kör tagjai voltak a kezdeményezői a [[Zerindi Képtár]]nak, amelyet 1974 májusában nyitottak meg. A képtár elképzelését [[Fazekas József]] tanár, a művelődési otthon akkori igazgatója a [[Falvak Népe|Falvak Dolgozó Népében]] 1973 decemberében közzétett felhívásában fogalmazta meg először, s e felhívás nyomán, [[Cseke Péter (irodalomtörténész)|Cseke Péter]] támogatásával (aki a lapban a művészekkel való kapcsolatteremtésre állandó rovatot biztosított) értékes gyűjtemény állt össze hazai magyar művészek adományaiból. A megnyitás óta (amelyhez ünnepi keretet az 1974-ben is megrendezett Aradi Tavasz művelődési rendezvénysorozat biztosított) a képtár állománya jelentős mértékben gyarapodott, s a kiállított [[kép]]ekképek és [[szobor|szobrok]] száma mára eléri a 120-at.

Az Olosz Lajos Irodalmi Kör kezdeményezésére indult meg 1996 februárjában a ''Körösköz'' c.című időszaki kiadvány, amelyben a Fekete- és a Fehér-Körös mente művelődési és néprajzi hagyományait kívánják megörökíteni.

Névadója "halálának 20., valamint református egyházkerületi főgondnokká választásának 50. évfordulóján" az Olosz Lajos Irodalmi Kör megjelentette a költő "istenes„istenes versei"versei”-t Csanádi János válogatásában és bevezető tanulmányával. Ez az aradi [[Kölcsey Egyesület]]tel és a kisjenői Körös mente Irodalmi Körrel közös kötet (''Szeplőtlen oltár.'' Arad, 1997) egyben a [[Fecskés könyvek|Fecskés Könyvek]] új sorozatának első kötete is.