„Skorpiók” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a faj link |
|||
42. sor:
A fajok többsége trópusi; gyakoriságuk a sarkkörökhöz közelítve csökken. A legnagyobb faj, a császárskorpió [[Nyugat-Afrika]] párás esőerdeiben ([[nyugat-afrikai faunatartomány]]) él. Kinyújtott teste akár 21 cm hosszú is lehet — egyes sivatagi fajok azonban csak pár milliméteresek.
== Megjelenésük, felépítesuk Légzőszervük jelentősen különbözik tengeri őseikétől. Az utótest alatti légzőhártyák száma négyre csökkent, és az őket körülvevő kitinlemezek már körben rögzülnek az állat testéhez, azaz nem mozgathatók. ==▼
▲Légzőszervük jelentősen különbözik tengeri őseikétől. Az utótest alatti légzőhártyák száma négyre csökkent, és az őket körülvevő kitinlemezek már körben rögzülnek az állat testéhez, azaz nem mozgathatók.
Fejlett érzékszerveik komplex rendszere lehetővé teszi, hogy pontosan azonosítsák kiszemelt zsákmányuk helyzetét, és hirtelen, a legalkalmasabb pillanatban rohanhassák meg egyúttal a potenciális ellenségekre is figyelmeztet. Nemcsak a homlokukon található összetett szemekkel látnak: látásukat a hátpajzs két szélén hat pár, a hátsó szegély közelében még egy pár egyszerű szem teszi körkörössé. Ezek részletes képalkotásra nem alkalmasak, de észlelik a fényerő egészen csekély változásait, és ezzel a mozgásokat. Szemeikkel nem csak a fény számunkra látható hullámhosszait érzékelik, hanem az ibolyántúli sugárzást is. Mivel az érzékeny szemeket a közvetlen napfény zavarhatja, vagy akár károsíthatja is, szemeik valamennyi szemcséjében olyan festékanyagot termelnek, amely erős fénybe felúszik a szem felszínére, és védi, árnyékolja a látószervet.
50 ⟶ 48 sor:
A homok, illetve talaj rezgéseit a lábuk felső részén kialakult résszervekkel érzékelik. Ezek annyira érzékenyek, hogy a skorpió már a tőle egy méterre haladó bogár lépéseit is észleli, és a különböző lábait érő ingereket egybevetve azok forrását térben be is határolja. A levegőben terjedő hangokat az ollójukon növő apró szőrökkel „hallják”; ezekkel akár a rovarszárny csapásait is képesek felismerni.
Utolsó lábpárjukon található az az alakja után „'''fésű'''nek” nevezett, sajátos érzékszerv, aminek analógját nem ismerjük az élővilágban — részben ezért, egyelőre még azt sem tudjuk, hogy mit is érzékelnek vele — erről rendkívül különböző elméletek vannak (2005-ben) forgalomban (tapintás, hallás, egyensúlyérzékelés, kémiai érzékelés, a páratartalom, illetve a talaj szemcseméretének észlelése stb.). Annyi bizonyos, hogy a skorpiónak a lába alatti felület valamilyen minőségét jelzi. Egyes fajoknál a hímek fésűi nagyobbak a nőstényekéinél, ami arra utal, hogy a
Első pár lábuk ollóvá alakult, mögötte nyolc járóláb következik. Megnyúlt potrohuk végén a méregtövisben erős mérget tárolnak. A pókokhoz hasonlóan egy pár csáprágójuk van, ez azonban második, az áldozat feldarabolására szolgáló ollópárrá alakult át.
| |||