„Szatmári béke” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
20. sor:
==Előzményei==
[[I. József magyar király|I. József]] magyar király az örökösödési háború tapasztalatai alapján hajlott a magyarokkal kötendő kompromisszumra.
Rákóczi engedélyezte Károlyinak, hogy időhúzás céljából kapcsolatba lépjen Pálffyval. Ennek eredményeként 1711. január 13-án nyolcnapi fegyverszünet jött létre a két sereg között, melyet többször meghosszabbítottak.
Január 31-én [[Vaja|Vaján]], a [[Vaja várkastélya|várkastélyban]] maga a fejedelem is fogadta Pálffyt, majd [[1711]]. február 21-én [[Lengyelország]]ba utazott, hogy a cárral tárgyaljon. Távollétében főparancsnokát,
Károlyi és Pálffy között azonban szélesebb körű megegyezés bontakozott ki, s a kuruc főparancsnok március 14-én elkötelezte magát a békekötés mellett: titokban hűségesküt tett az uralkodóra. Károlyinak vissza kellett tartania a tisztikart az egyéni megadástól, hogy előnyös feltételeket tudjon kiharcolni. Rákóczi és a vitézlő rend maradékai viszont a külső segítségben bizakodva tovább akarták folytatni a küzdelmet. Károlyi [[Szatmárnémeti]]be gyűlést hívott össze, ahol a béke mellett döntöttek. A [[Nagymajtény|majtényi síkon]] április 30-án a kurucok (magyarok) letették a fegyvert. A szatmári béke büntetlenséget ígért a [[kurucok]] számára.
== Képek ==
<center><gallery widths="280px" heights="220px">
| |||