„Szatmári béke” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
27. sor:
Károlyi és Pálffy között azonban szélesebb körű megegyezés bontakozott ki, s a kuruc főparancsnok március 14-én elkötelezte magát a békekötés mellett: titokban hűségesküt tett az uralkodóra. Károlyinak vissza kellett tartania a tisztikart az egyéni megadástól, hogy előnyös feltételeket tudjon kiharcolni. Rákóczi és a vitézlő rend maradékai viszont a külső segítségben bizakodva tovább akarták folytatni a küzdelmet. Károlyi [[Szatmárnémeti]]be gyűlést hívott össze, ahol a béke mellett döntöttek. A [[Nagymajtény|majtényi síkon]] április 30-án a kurucok (magyarok) letették a fegyvert. A szatmári béke büntetlenséget ígért a [[kurucok]] számára.
== A szatmári béke eredményei ==
* Közkegyelmet biztosított.▼
* A kuruc sereg [[május 1.|május 1-jén]] letette zászlóit a [[Nagymajtény|majtény]]i síkon, a katonák fegyvereiket megtartva hazatérhettek.▼
* A király szavatolta [[Magyarország]] és [[Erdély]] szabadságjogait.▼
*Ígéretet tett az alkotmány visszaállítására, a szabad vallásgyakorlatra, az [[országgyűlés]] összehívására.▼
*A rendeket sértő idegen intézményeket és méltóságokat megszüntették.▼
== Képek ==
<center><gallery widths="280px" heights="220px">
38 ⟶ 48 sor:
</gallery></center>
▲* Közkegyelmet biztosított.
▲* A kuruc sereg [[május 1.|május 1-jén]] letette zászlóit a [[Nagymajtény|majtény]]i síkon, a katonák fegyvereiket megtartva hazatérhettek.
▲* A király szavatolta [[Magyarország]] és [[Erdély]] szabadságjogait.
▲*Ígéretet tett az alkotmány visszaállítására, a szabad vallásgyakorlatra, az [[országgyűlés]] összehívására.
▲*A rendeket sértő idegen intézményeket és méltóságokat megszüntették.
== Jegyzetek ==
| |||