„Kontextus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
6. sor:
* A [[régészet]]ben egy felfedezés kontextusa (fizikai helye) számít jelentős körülménynek (lásd [[rétegeződés]]). Még pontosabban a régészeti környezet olyan időbeli esemény, amelyet a régészeti lelet megőrzött. A gödör- vagy árokásás a „múltba” adja a kontextust, míg az azokat kitöltő anyag maga a téma, vagy a lelet. A többszörös helykitöltő anyag a régészeti rétegekben többszörös kontextust ad. A strukturális jellemzők, természetes lerakódások és temetkezési nyomok szintén kontextusnak számítanak. Az ásatás színhelyén az ilyen típusú szétválasztással állapítják meg a régészek az adott helyen folyt tevékenységek kronológiáját, írják le és értelmezik a maradványokat.
* A [[kommunikáció]]ban és a [[nyelvészet]]ben a kontextus jelentése szövegalkotás esetén egyrészt szövegösszefüggés - vagyis az egyes mondat vagy szövegrész egyéb összetevőkhöz való viszonya - illetve szövegkörnyezet, amely azt a környezetet jelöli, amelyben a közlés előfordul, megvalósul, illetve amely befolyásolja az üzenet értelmét. Alapvető kontextusok: a) interperszonális (két ember közötti) b) csoportos (néhány ember) c) közéleti (klasszikus [[retorika]] alaphelyzet: szónok szól nagyobb hallgatósághoz) d) [[tömegkommunikáció]]
* A [[számítástechnika|számítástechnikában]] a kontextus azon körülmények összessége, amelyek között egy eszközt vagy egy programot használnak (ez terjedhet az [[operációs rendszer]] fajtájától a felhasználó jelenlegi szaktudásáig is).
| |||