„Alsószombatfalva” változatai közötti eltérés

Első említése [[1534]]-ből való, ''Zombata'' néven. [[Fogarasföld]]i román falu és vásárhely volt. [[1632]]-ben 46 [[jobbágy]] családfőt (közöttük négy halászt és egy madarászt és [[kisbojár]]okat is), két [[moldva]]i [[zsellér]]t és egy papot írtak össze benne.<ref>Makkai László: ''I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631–1648).'' Bp., 1954, 460. o.</ref> [[1721]]-től az [[erdély]]i [[román görög katolikusgörögkatolikus egyház|görög katolikusgörögkatolikus]] püspök székhelye és birtokközpontja. [[1722]]-ben 180 jobbágycsalád lakta. [[1738]]-ban a püspöki székhelyet [[Balázsfalva|Balázsfalvára]] helyezték át. [[Benkő József (teológus)|Benkő József]] említést tett lakóházainak szépségéről. A [[19. század]] első felében a [[Julián-naptár]] szerinti [[áldozócsütörtök]]ön tartották nagy juhvásárát, ahová főleg [[Havasalföld]]ről hajtottak juhokat.<ref>Nagy Ferenc: Vásárlaistrom (1842). ''Ethnographia'', 1979, 510. o.</ref> [[1875]]-ben itt hozták létre az akkori [[Magyarország]] negyedik ménesuradalmát ([[Kisbér]], [[Mezőhegyes]] és [[Bábolna (Magyarország)|Bábolna]] után), a [[mezőhegyes]]i birtokról származó [[lipicai]] tenyészlovakkal. A ménesbirtok kis falut alkotott a régi mellett, főként [[székelyek|székely]] béresekkel, saját iskolával és óvodával. [[1876]]-tól [[Fogaras vármegye|Fogaras vármegyéhez]] tartozott. [[1912]]-ben a ménest [[Bábolna (Magyarország)|Bábolnára]] költöztették. [[1914]]-ben autóbuszjáratot indítottak Alsószombatfalva és [[Szentágota]] között.

[[1910]]-ben 986 lakosából 689 román, 259 magyar, 26 német és 10 szlovák anyanyelvű, 676 ortodox, 125 református, 93 római katolikus, 28 zsidó, 25 unitárius, 21 evangélikus és 18 görög katolikusgörögkatolikus vallású volt.<br>