„Balázsfalvi gyűlések” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
12. sor:
A forradalmi események az erdélyi románság körében is felkavarta az érzelmeket. Az értelmiség kereste az új helyzetben követendő irányt, a nemzetiségi mozgalom korántsem volt egységes. Három nagyobb irányzat alakult ki, amelyeket főleg az Erdélyt és Magyarországot egyesítő törvények és a nemzetiségi követelések sürgősségének megítélésében tértek el.
Az első csoport azokból állt, akik kiálltak az unió mellett, vezetőik közül említésre méltó [[Ioan Lemeni]] fogarasi [[
A második párt [[George Bariț]], a [[Gazeta de Transilvania]] szerkesztője körül szerveződött, aki az erdélyi unió elfogadását a románság nyelvi jogainak kiterjesztéséhez kötötte. Ide sorolhatók a március 24-én a királyhoz folyamodványt benyújtó ifjú jogászok, akik a [[Kendeffy-ház|marosvásárhelyi királyi tábla]] mellett gyakornokoskodtak, és a folyamodványban erdélyi jobbágyfelszabadítást és minden nép nyelvének tiszteletben tartását kérték az unió kimondása mellett.<ref name = "szerk. Hermann 79-81"/> Közéjük tartozott kezdetben [[Avram Iancu]] és [[Alexandru Papiu Ilarian]] is.
24. sor:
== Az első román nemzeti gyűlés ==
A [[Gubernium]] engedélyével május 15-ére<ref name = "szerk. Hermann 79-81"/> hívták össze azt a görögkeleti és
Május 14-én mintegy ezer ember részvételével előtanácskozást tartottak a balázsfalvi templomban, melyen Bărnuțiu elővezette követeléseit:<ref name = "szerk. Hermann 79-81"/>
| |||