„Lukács Miklós (karmester)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tambo (vitalap | szerkesztései)
a →‎Élete: Zöldről — kékre
25. sor:
== Élete ==
[[Fájl:Perényi Marjorie, Lukács Györgyné 1905-2.jpg|bélyegkép|balra|110px|<center>Édesanyja, Perényi Marjorie]]
Édesapja erzsébetvárosi [[Lukács György (politikusminiszter)|Lukács György]] (1865–1950) vallás- és közoktatásügyi miniszter, országgyűlési képviselő, édesanyja perényi Perényi Marjorie bárónő (1875–1949).<ref>[http://www.macse.org/gudenus/mcsat/fam.aspx?id=43532 Magyar családtörténeti adattár]</ref> Középiskolai tanulmányai befejezésével egy téves diagnózis következtében halálos betegnek nyilvánították. Ennek következtében bárói örökségének nagy részét elherdálta, még hitelt is felvett annak reményében, hogy visszafizetnie már nem kell.<ref>[http://urbface.com/budapest/a-kapsza-otp-tarsashaz ''A Kapsza–OTP-társasház. A báró és a szarvas''] = UrbFace</ref> Miután kiderült, hogy orvosai tévedtek, úgy döntött, hogy komolyabb zenei tanulmányokba kezd. 1926-ban felvételt nyert as [[Lipcse (Németország)|lipcsei]] konzervatóriumba, majd két év múlva [[Berlin]]ben, a zeneművészeti főiskolán folytatta tanulmányait. Itt Julius Prüwer, Arthur Schnabel, [[Paul Hindemith]] voltak a mesterei. 1930 és 1943 között különböző német városok ([[Hamburg]], [[Osnabrück]], [[Münster]], [[Greifswald]]) színházaiban működött karmesterként. Ekkor még nem állt szándékában visszatérni [[Magyarország]]ra: egyetlen magyarországi meghívását sem talált minden tekintetben kielégítőnek, ezért visszautasította azt. A [[második világháború]] közepén végül mégis a hazatérés mellett döntött.
 
A Magyar Állami Operaházban 1943. október 21-én debütált vendégkarmesterként a ''[[Szöktetés a szerájból]]'' című [[opera (színmű)|operával]]. Az évad végén felmentették az intézmény akkori igazgatóját, [[Márkus László (rendező)|Márkus Lászlót]], majd 1944. július 26-án a fiatal Lukácsot nevezték ki igazgatónak. Ekkor mindössze negyedévig töltötte be ezt a posztot. A [[Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom|nyilas]] hatalomátvétel alatt végig bekötött, begipszelt karral járt, hogy ne kelljen vezényelnie. [[Sergio Failoni]]hoz hasonlóan ő is így fejezte ki tiltakozását és ellenszenvét a nyilasokkal szemben. A háború alatt számos kollégája életét mentette meg, és az operaház ingóságai közül is igyekezett menteni a menthetőt. Ezért a háború után az intézmény ügyeit vizsgáló bizottság kedvezően ítélte meg addigi működését a házban. Ennek következtében 1943-tól egészen 1978-ban bekövetkezett nyugdíjba vonulásáig a Magyar Állami Operaház karmestere maradhatott, de az igazgatósági posztot 1944. szeptember 26-án fel kellett adnia.