„Egyházmegye” változatai közötti eltérés

a
A magyarországi római katolikus egyházmegyék rendszere legutóbb [[1993]]-ban esett át nagymértékű változáson, amikor II. János Pál pápa [[május 30.|május 30]]-án kelt ''Hungarorum Gens'' kezdetű [[apostoli konstitúció]]jával újrarendezte a püspökségek beosztását.<ref name=megyek>{{cite web |url=http://uj.katolikus.hu/adattar.php?h=4 |title=Egyházmegyék |accessdate=20120325 |publisher=[[Magyar Katolikus Püspöki Konferencia]]}}</ref> Ekkor két új egyházmegye (a [[Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye|debrecen-nyíregyházi]] és a [[Kaposvári egyházmegye|kaposvári]]) jött létre, valamint a veszprémi egyházmegye főegyházmegyei rangra emelkedett, és ezzel létrejött az új veszprémi érseki tartomány. Emellett számos helyen jelentősen megváltoztak az egyházmegyék határai (ez sok esetben, de nem mindig a közigazgatási [[Megye (közigazgatási egység)|megyék]] területével való összehangolást jelentett). Voltaképpen ekkor történt meg a latin rítusú magyar egyházszervezet teljes hozzáigazítása a trianoni határokhoz.
 
==== A görög katolikusgörögkatolikus egyházmegyék ====
 
A [[Magyar görögkatolikus egyház]] szervezetének kialakulása a [[Hajdúdorogi főegyházmegye|Hajdúdorogi egyházmegye]] [[1912]]-ben történt felállításával vette kezdetét, mely az [[Esztergom-Budapesti főegyházmegye|esztergomi érsekségnek]] alárendelve jött létre. A trianoni döntés nyomán az eperjesi és a munkácsi görögkatolikus egyházmegyék Magyarország területén maradt parókiáiból a [[Apostoli Szentszék|Szentszék]] [[1924]]-ben hozta létre a [[Miskolci egyházmegye|Miskolci apostoli exarchátus]]t. Ezt [[2011]]-ben [[XVI. Benedek pápa]] rendelkezése alakította át úgy, hogy területe ettől kezdve [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyével]] esik egybe. [[Ferenc pápa]] [[2015]]. [[március 20.|március 20]]-án az exarchátust [[Miskolci egyházmegye]] néven egyházmegyei rangra emelte, a hajdúdorogi egyházmegyéből pedig leválasztotta a [[Szabolcs-Szatmár-Bereg megye]]i részeket, és [[Nyíregyházi egyházmegye]] néven új püspökséget hozott létre belőlük, míg az eredeti püspökséget [[Debrecen]] székhellyel főegyházmegyei rangra emelte. Mivel így már rendelkezésre áll az önálló metropóliához megkívánt legalább három egyházmegye, a két új görög katolikusgörögkatolikus egyházmegyét az új főegyházmegye szuffragáneusaként alárendelve megalakította a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyházat.<ref>{{cite web |url=http://magyarkurir.hu/hirek/a-szentatya-megalapitotta-magyarorszagi-sajatjogu-metropolitai-egyhazat |title=A Szentatya megalapította a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyházat |accessdate=20150406 |work=http://magyarkurir.hu}}</ref> Így a magyar görögkatolikusok egyházszervezete kikerült az esztergomi érseknek való alárendeltségből, és – hasonlóan a környező országok görögkatolikusainak helyzetéhez, ahol ez már korábban végbement – közvetlenül a Szentszékhez tartozó önálló keleti rítusú egyházzá vált (miközben püspökeik mint katolikus egyházi vezetők továbbra is tagjai a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának).
 
=== A jelenlegi magyar katolikus egyházmegyei szervezet ===
Ma Magyarországon négy római katolikus érseki tartományban 12 egyházmegye, és rajtuk kívül két további exempt (egyháztartományba nem sorolt, közvetlenül az Apostoli Szentszék alá tartozó) egyházkormányzati egység, valamint egy görög katolikusgörögkatolikus metropóliában három egyházmegye működik.
 
==== Mai római katolikus egyházmegyék Magyarországon ====
295 835

szerkesztés