Főmenü megnyitása

Módosítások

a
A Mintarajz-iskolában [[Székely Bertalan]] növendéke volt. Ennek elvégzése után [[München]]ben és a [[párizs]]i [[Julian Akadémia|Julian Akadémián]] tanult. [[1892]]-ben [[Ferenczy Károly (festő)|Ferenczy Károllyal]] együtt visszatért Münchenbe, ahol [[Hollósy Simon]] tanítványa lett. [[1893]]-ban festette a ''Nihilisták sorsot húznak'' című nagy feltűnést keltő realista festményét, mely ma a [[debrecen]]i [[Déri Múzeum]]ban van. [[1894]]-ben [[Egyiptom]]ban járt.
 
A [[Nagybányai művésztelep]] egyik alapító tagja volt. Nagybányán vallást váltott (eredetileg [[Zsidók|zsidó]]), ami kiváltotta családja rosszallását. Nevéhez ekkor adta az Iványi nevet, amely a mai Győr-Moson-Sopron megyei [[Iván (település)|Iván]] régies alakja. [[Nagybánya|Nagybányán]] találta meg élete párját Biltz (Bilcz) Irén személyében, aki Felső-Fernezely görög katolikusgörögkatolikus papjának volt a lánya.<ref>Telepy Katalin: ''Iványi Grünwald'' (A művészet kiskönyvtára c. sorozat), Corvina Kiadó, 1976, 6-7. és 12. oldal.</ref> [[1896]]-tól Nagybányán a realista tájak és jelenetek egész sorát festette (''Holdfelkelte'', ''Völgyben'', ''Tavaszi kirándulás''). Mint a Nagybányai iskola egyik alapító tagja, az iskola céljainak propagálója is volt. 1898-ban feleségül vette Bilcz Irént.
 
[[1904]]-ben [[Róma|Rómában]] töltött egy évet a Fraknói-díj elnyerése után. Hazatérte után gyűjteményes kiállítást rendezett. [[1906]]-tól stílusa megváltozott, dekoratív, stilizáló, szecessziós kísérletei váltották fel a [[Naturalizmus (művészet)|naturalista]] és [[plein air]] törekvéseket. [[1907]]-ben a [[Kecskeméti művésztelep]] vezetője lett, itt festett allegorikus kompozíciói közül jelentős a [[kecskemét]]i Kaszinó homlokzatát díszítő műve ([[1912]]) és a ''Tavasz ébredése'' ([[1913]]), amely nagy aranyérmet kapott. Az [[első világháború|I. világháború]] után a [[Balaton]]nál az alföldi festők stílusával rokon, egyszerű kivitelezésű, valósághű tájképeket festett.
294 759

szerkesztés