„Kárpátalja” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Képzőművészet, építészet: blinkjav (Horváth Anna (festő)|)
39. sor:
 
Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-49-es szabadságharc]] során Kárpátalja lakossága (beleértve a ruszin kisebbséget is) a felkelők oldalán állt, az ellenállás [[1849]]. [[augusztus 26.|augusztus 26-áig]] megmaradt.
[[1864]]-ben kezdte el működését az első [[ruszin]] szervezet, az [[ungvár]]i ''Szent Bazil társulat,'' amely [[1912]]-ig állt fenn. [[1916]]-ban Kárpátalja [[görög katolikusgörögkatolikus]] és [[ortodox kereszténység|ortodox]] vallása is átvette a [[Gergely-naptár]]t.
 
[[1918]]. [[november 9.|november 9-én]] [[Ungvár]]on megalakult a [[Magyarországi Rutén Néptanács]], majd a [[Károlyi Mihály-kormány]] megalapította itt a ''Ruszka Krajna autonóm területet.'' Az [[1920]]. [[június 4.|június 4-én]] [[Csehszlovákia|Csehszlovákiával]] megkötött [[trianoni békeszerződés]] során ''Podkarpatská Rus'' néven Kárpátalja [[Csehszlovákia]] részévé vált, ám autonómiát csak [[1938]] szeptemberében kapott ismét a terület.
170. sor:
=== Vallási megoszlás ===
 
A lakosság vallási hovatartozását tekintve a [[görög katolikusgörögkatolikus]], a [[római katolikus]], a [[kálvinizmus|református]] és az [[ortodox kereszténység|ortodox]] egyház is meghatározó a térségben. A kárpátalján élő magyarok többsége református, a görög katolikusgörögkatolikus pedig a ruszinok nemzeti vallásának számít. A [[második világháború]]ig a vidéken jelentős [[zsidó vallás|zsidó]] lakosság is élt.
 
=== Legnagyobb települések ===
286. sor:
Kép:Ukraine-Mukacheve-Panorama.jpg|[[Munkács]]
Kép:Panorama uschhorod museum.jpg|[[Ungvár]]i skanzen
Kép:Griechkat kathedrale uschhod.jpg|[[Ungvár]]i görög katolikusgörögkatolikus székesegyház
Kép:Szelmenci székelykapu.jpg|A [[Szelmenci székelykapu]] az ukrán-szlovák határállomásnál [[Kisszelmenc]]nél
Kép:Ukraine-Mukacheve-Palanok Castle-Overlook-7.jpg|A [[munkácsi vár]]