„Luck” változatai közötti eltérés

Bár már a 7. században Első írásos említése [[1085]]-ből származik, az ''Ipatyijev-króniká''ban ''Lucseszk'' néven szerepel. Nevét a ''lucsan'' törzs nevéből, vagy a régi szláv luka szóból eredeztetik. [[Volodimir-Volinszkij]] megalapításáig a ''Volhíniai Fejedelemség'' fővárosa volt. Ekkoriban már állt erődje, mely a tatárok [[1240]]-es támadásának is ellenállt. [[1349]]-ben III. Kázmér hadai elfoglalták és a Litván Fejedelemség része lett. A 14. század második felében megépítették a ma is álló várat, ''Vytautas'' nagyfejedelem (1392-1430) idején pedig fellendült a kereskedelem, számos betelepülő érkezett a városba (zsidók, tatárok, karaiták). [[1427]]-ben a volodimir-volinszkiji katolikus püspökséget is Luckba helyezték át, melyet a ''Volhíniai Róma'' néven is emlegettek. [[1429]]-ben fontos találkozó színhelye volt a város, melyet [[II. Ulászló lengyel király|II. Jagelló Ulászló]] szervezett és számos koronás fő vett részt rajta.

 

 

[[1915]]. [[augusztus 29.|augusztus 29-én]] az osztrákok elfoglalták Luckot és itt rendezték be a IV. Hadsereg főhadiszállását [[Habsburg–Toscanai József Ferdinánd főherceg|József Ferdinánd főherceg]] vezetése alatt. Az osztrák megszállás alatt a város lakóit tífuszjárvány tizedelte. Az oroszok a ''Bruszilov-offenzíva'' során foglalták vissza, [[1916]]. [[június 7.|június 7-én]]. A környező hadműveletek (Lucki-áttörés) 1916. június 4. – június 15. között tartottak. [[1917]]. [[november 26.|november 26-án]] megalakult a szovjethatalom, majd [[1918]]. [[február 7.|február 7-én]] a németek szállták meg a várost, akik február 22-én ''[[Szimon Vasziljovics Petljura|Szimon Petljura]]'' ukrán hetman erőinek kezére adták. [[1919]]. [[május 16.|május 16-án]] a lengyelek bevonulásával Luck 20 évre [[Lengyelország]]hoz került, bár [[1920]] augusztusában és szeptemberében még rövid időre elfoglalta a Vörös hadsereg. A ''Volhíniai vajdaság'' központjává vált, állandó katonaság állomásozott itt. [[1934]]-ben a lengyel hatóságok itt ítélkeztek 57 ukrán ellenálló fölött. A szegénységben élő lakosság egy része a tengerentúli kivándorlást választotta. [[1938]]-ban itt építették fel az akkori idők egyik legmodernebb rádióállomását. [[1939]]-ben 39 ezer lakosa volt (45%-uk zsidó, 35%-uk lengyel nemzetiségű). 1939 szeptemberében a Szovjetunióhoz csatolták, ezután mintegy 7 ezer lengyel lakost telepítettek ki. Luck a ''Volinyi terület'' közigazgatási központja lett. A német megszállás alatt ([[1941]]. június -[[1944]]. [[február 5.]]) a zsidó lakosságot először gettóba tömörítették, majd a Polanka-dombon meggyilkolták. A megmaradt lengyel lakosságot a németekkel együttműködő Ukrán Felkelő Hadsereg ''(UPA)'' tagjai irtották. A háború után a helyreállítás, majd az ipartelepítés és a gyors népességnövekedés évtizedei következtek. [[1959]]-ben 56 ezer, [[1973]]-ban már 108 ezer lakosa volt. [[1991]] után Luck az ukrán nacionalizmus egyik fellegvára lett. [[2003]]-ban lengyel főkonzulátus nyitotta meg kapuit a városban.