„Láposdebrek” változatai közötti eltérés

A 16. század első felében települt, román lakossággal. 1548-ban ''Debrek,'' 1627-ben ''Oláh-Debrik,'' 1679-ben ''Dobrik,'' 1750-ben ''Lápos-Debrek,'' 1829-ben ''Nagy, máskép Lápos-Debrek'' néven írták. Kezdetben [[Csicsóújfalu|Csicsó várához]] tartozott. [[Báthory Zsigmond]] 1584-ben, szűk és terméketlen határa miatt lakóit felmentette a [[harmincad]] megfizetése alól. [[Jobbágy]]falu volt. Legnagyobb birtokosa a 17. század első felében a [[Wass család|cegei Wass]], majd 1656 és 1729 között a Keresztesi család. A fiskus [[szamosújvár]]i uradalmának itteni részét 1780-ban, ötven évre [[Teleki Ádám (költő)|Teleki Ádám]] kapta zálogba. 1780 körül jött létre [[román görög katolikusgörögkatolikus egyház|görög katolikusgörögkatolikus]] egyháza. 1786-ban Teleki Ádám 85 jobbágycsaládot, 1820-ban Teleki Anna 52, Teleki László 26 telket bírt a faluban. [[Belső-Szolnok vármegye|Belső-Szolnok]], 1876-tól [[Szolnok-Doboka vármegye|Szolnok-Doboka vármegyéhez]] tartozott.

1900-ban 559 lakosából 544 volt román anyanyelvű; 284 ortodox, 259 görög katolikusgörögkatolikus és 15 zsidó vallású.

* A Szent [[arkangyal]]ok (a volt [[román görög katolikusgörögkatolikus egyház|görög katolikusgörögkatolikus]]) [[Szent Mihály és Gábriel arkangyalok-fatemplom (Láposdebrek)|fatemplom]] a 18. század legvégén épült. Belsejét szintén Radu Munteanu festette ki. [[Narthex|Pronaoszának]] képei a mennyezeten az [[Jelenések könyve]] jeleneteit ábrázolják, a déli és az északi falon látható az Utolsó Ítélet. Ennek érdekes részlete az Élet kereke, küllői közt a húsz, negyven, hatvan és nyolcvanéves kor jelképével.