„Magyarországi ruszinok” változatai közötti eltérés

A [[ruszinok]] az évszázadok folyamán mindig is a ''rusz'' népnévvel jelölték magukat, de saját nemzeti tudatuk csak a 19. század második felében alakult ki. Alekszander Dukhnovics [[Eperjes (Szlovákia)|eperjesi]] ruszin görög katolikusgörögkatolikus lelkész megírta a ruszin himnuszt, és arra buzdította a [[Kárpátok]] vidékén élő görög katolikusgörögkatolikus ruszinokat, hogy legyenek önálló nép. Ez a ruszin nemzeti ébredés a történelmi [[Magyarország]]on történt, a [[felvidék]]i szláv lakosság [[szlovákok|szlovák nemzetté]] formálódásával és a [[Habsburg Birodalom|Habsburg]] uralom alatt álló [[Galícia]] kisorosz és a kozák lakosságának [[ukránok|ukrán néppé]] válásával egyidőben. Ekkor a magyarországi ruszinoknál még nem terjedt el az ukranizmus. Tehát a mai ruszinok, a mai oroszok és a mai ukránok nemzeti öntudata nem azonos, mert a hajdani keleti szláv [[Kijevi Rusz|Ruszból]] más-más területen és úton alakultak ki. A ruszin népnek soha nem volt vezetői rétege, hanem többségük alacsony osztályba tartozó jobbágy, zsellér és pásztor voltak. Emiatt nehéz volt azonnal összefogni az egész kárpáti ruszin népet. A 19-20. század közötti orosz és ukrán nacionalisták ezért a ruszinokra is igyekeztek kiterjesztették a befolyásukat. Teljes mértékben azonban máig sem sikerült beolvasztani őket. A görög katolikusgörögkatolikus vallás hagyományait és sajátos népi kultúrájukat sokan erősen őrizték, és így mindmáig sikeresen megmaradt a ruszin nemzeti öntudat is.

A ruszinság az [[asszimiláció (szociológia)|asszimiláció]] ellenére megőrizte az identitását. Rendszeresen járnak misére és a [[ruszin görög katolikusgörögkatolikus egyház|görög katolikusgörögkatolikus egyház]] [[ruszin nyelv]]ű [[szentmise|miséket]] celebrál.

* [[Ruszin görög katolikusgörögkatolikus egyház]]