„Lengyel–lovagrendi háború (1519–21)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
13. sor:
==A háború==
[[I. Zsigmond lengyel király|Zsigmond lengyel uralkodó]] [[1501]]-ben [[Litvánia]] fejedelme is lett, s így egy újabb perszonálunió jött létre a két ország között. A litvánokat az orosz cárral való háború kötötte le. Albert remélte, hogy a lengyel királynak nem lesz módja
[[1519]]-ben Albert kinyilvánította szakítását [[I. Zsigmond lengyel király|Zsigmonddal]]. A király nem késlekedett a lázadozó hűbérese ellen fellépni és rögvest megkezdte a háborút ellene. [[Németország]]tól segítség nem érkezett a lovagrend támogatására, mert a császárnak égetőbb gondjai voltak, mintsem, hogy a birodalomtól távoleső régióval foglalkozzék. [[1517]]-ben a [[wittemberg]]i vártemplom kapujára egy helyi prédikátor 95 pontos tézist szögezett ki, amelyben támadta a pápaságot, többek közt a [[búcsúcédula|búcsúcédulák]] osztogatását. Ő volt [[Martin Luther|Luther Márton]], akit a császárral szembenálló északnémet fejedelmek támogattak, ezért nem használt a prédikátor ellen az egyházi átok.
Eközben [[Mikołaj Firlej]] nagyhetman vezette lengyel seregek támadást kezdtek [[Kelet-Poroszország]] ellen. A lovagrend csekély, főleg német zsoldosokból álló katonai erővel bírt. Januárban a lengyelek bevették [[Kalinyingrád|Königsberget (
A lengyel sereg tűzfegyverekkel volt felszerelve, míg a lovagrendi erők ebben elmaradtak. Az új fegyverek miatt a háború elég kártékony volt az országra nézve.
|