IV. Sancho uralkodása válságos időszak volt a királyság életében. 1065-től 1067-ig tartott a " három Sancho háborúja". A navarrai uralkodó pedig 1069-ben rávette [[Zaragoza]] mór emírjét arra, legyen a vazallusa, és ezzel magára haragította mindkét, a ''Pamplonai Királyság''nál erősebb szomszédját: a ''Navarrai-házból'' származó [[VI. Alfonz leóni király]]t (*1040; ur.1065–1109), aki 1072-ben [[VI. Alfonz kasztíliai király | VI. Alfonz]] néven kasztíliai király is lett és az ugyancsak a ''Navarrai-házból'' származó [[I(II. Sancho Ramirezöccsét), aragóniai király |és I. Sancho RamirezRamírezt, aragóniaikirály]]taz (*aragóniai 1043; ur. 1063–1094)királyt. Ők hármannégyen egyébként unokatestvérek voltak: ''IV. Sancho'' apja, [[V. García navarrai király | V. García pamplonai király]], ''VI. Alfonz'' apja, [[I. Ferdinánd kasztíliai király | I. (Nagy) Ferdinánd kasztíliai]] (1035–1065) és leóni király (1037–1065), valamint ''I. Sancho Ramirez'' apja, [[I. Ramiro aragóniai király]] (1035–1063) egyaránt [[III. Sancho navarrai király | III. (Nagy) Sancho Garcés pamplonai király]] (1000–1035) fia volt.
