„Szlovákiai görögkatolikus egyház” változatai közötti eltérés

a
a (Bot: következő kategória cseréje: Görög katolikus egyházak erre: Görögkatolikus egyházak)
{{egyház infobox
|név= Szlovákiai görög katolikusgörögkatolikus egyház<br />
|saját név =Slovenská gréckokatolícka cirkev
|kép =
|keresztény = igen
|irányzat= [[Keleti katolikus egyházak|keleti katolikus]]
|eredet = [[magyar görög katolikusgörögkatolikus egyház]], [[ruszin görög katolikusgörögkatolikus egyház]]
|lelkészi vezető= Ján Babjak
|lelkészi tisztség= [[érsek]]
}}
 
A '''szlovákiai görög katolikusgörögkatolikus egyház''' bizánci rítusú [[katolikus egyház]] [[Szlovákia|Szlovákiában]] [[Róma|Rómával]] egységben. A CNEWA (Katolikus Közel-Kelet Jóléti Társaság) statisztikái alapján [[2005]]-ben 225&nbsp;000 hívő tartozott az egyházhoz.
 
== Felépítése ==
A szlovákiai görög katolikusgörögkatolikus egyháztartomány:
*[[Eperjesi görög katolikusgörögkatolikus főegyházmegye|Eperjesi archieparchia]]
**[[Pozsonyi görög katolikusgörögkatolikus egyházmegye|Pozsonyi eparchia]]
**[[Kassai görög katolikusgörögkatolikus egyházmegye|Kassai eparchia]]
 
Szlovákián kívül található szlovák görög katolikusgörögkatolikus egyház a [[torontói szlovák görög katolikusgörögkatolikus egyházmegye|torontói szlovák eparchia]] (közvetlenül a Szentszék alá rendelve).
 
== Története ==
=== [[1918]]-ig ===
 
:''bővebben lásd a [[Ruszin görög katolikusgörögkatolikus egyház]] cikknél.''
 
[[1646]]-ban a [[ruszinok]] (rutének) az [[ungvári unió]]ban kimondták egyesülésüket Rómával. A mai szlovák és [[magyar görög katolikusgörögkatolikus egyház]] hívei is lényegében egykori ruszinokból kerültek ki. Ez alól csak a későbbiekben csatlakozott néhány település képez kivételt. A [[Magyar Királyság]]ban nem voltak külön részegyházaik a [[magyarok]]nak, [[szlovákok]]nak és a ruszinoknak. A [[ruszinok]] nemzetiségi öntudata már a [[18. század|18]]–[[19. század]]ban sem volt erős, ennek következtében erősen elszlovákosodtak vagy elmagyarosodtak.
 
=== [[1918]] után ===
narancssárgával azon helyek, melyeken liturgiát tartanak, de nem önállóak<br />
halványkékkel a jövőben kialakítandó új egyházközségek]]
Az egyházakkal kapcsolatos problémákat az [[első világháború]] hozta meg. Mindkét egykori ruszin görög katolikusgörögkatolikus püspökség ([[eperjesi görög katolikusgörögkatolikus főegyházmegye|Eperjes]], [[Munkács]]) is [[Csehszlovákia|csehszlovák]] uralom alá került. A Csehszlovák Köztársaság megnehezítette a katolikusok életét. Novák István eperjesi püspököt a legtöbb latin rítusú püspökhöz hasonlóan kitagadták. Helyére csak [[1927]]-ben neveztek ki új püspököt Gojdics Péter Pál személyében. Addig Russnák Miklós és Nyáradi Dénes<ref>Nyárádi Dénes (született: Ruski Kerestur [Bácskeresztúr] 1874-, Krizevci [Kőrösi] segédpüspök 1915-, Presovi [eperjesi] apostoli adminisztrátor 1922-1927, elhunyt: 1940)</ref> végeztek adminisztrátori feladatokat. A csehszlovák hatalom azonban szívesebben ápolt jó kapcsolatokat az [[ortodox kereszténység]]gel, mint a katolikusokkal. Így a görög katolikusgörögkatolikus híveket arra buzdították, hogy utasítsák el az uniót Rómával. A mozgalom nem ért el nagy sikert, de ez volt az első komoly támadás a görög katolikusgörögkatolikus egyház ellen. [[XI. Piusz pápa]] [[1937]]. [[szeptember 2.|szeptember 2-án]] '''Ad ecclesiastici regiminis incrementum''' apostoli bullájában megszünteti az eperjesi és munkácsi püspökség függését a magyar egyházmegyéktől és közvetlenül a [[Szentszék]] alá rendeli őket. A második világháború után Munkácsot a [[Szovjetunió]]hoz csatolják. Csehszlovákiában csak az eperjesi püspökség marad meg a görög katolikusokgörögkatolikusok igazgatására. [[1950]]. [[április]]ában összehívják az [[Eperjes (Szlovákia)|eperjes]]i "Szobort" (gyűlés), melyen a kommunista hatóságok felszámolják a [[Keleti katolikus egyházak|görög katolikusgörögkatolikus egyház]]at, és minden vagyonát a moszkvai patriarchátus által képviselt [[Ortodox kereszténység|görögkeleti egyház]] veszi át. A görög katolikusokgörögkatolikusok legnagyobb része ezt elutasította. Két legfőbb képviselőjüket boldog Gojdics Péter Pált és boldog Hopko Vazult letartóztatták. Enyhülést csak [[1968]] hozott, amikor újra engedélyezték a [[görög katolikusgörögkatolikus egyház]]at. Ingatlanjait azonban nem kapta vissza, közösen használhatta az ortodox egyházzal. A meglévő 292 egyházközség közül 205 támogatta a [[Róma|Rómával]] való unió visszaállítását. Ezt a változás aztán a szovjet invázió után is megmaradt. [[1980]]. [[október 13.|október 13-án]] [[II. János Pál pápa]] létrehozta a [[torontói szlovák görög katolikusgörögkatolikus egyházmegye|torontói szlovák eparchiát]], melyet a torontói ukrán görög katolikusgörögkatolikus eparchiától különített el. A rendszerváltozás után az egyház helyzete javult, bár birtokait csak [[1993]]-ban kapta vissza. Ezután a templomok közös használatát felszámolták és az ortodox híveket kiutasították a templomokból. [[Csehszlovákia]] szétválásával [[Csehország]]ban maradt mintegy 9000 hívő, akik számára [[1996]]-ban apostoli exarchátust hozott létre [[II. János Pál pápa]]. [[1997]]-ben II. János Pál pápa apostoli exarchátust hozott létre [[Kassa|Kassán]] [[kassai görög katolikusgörögkatolikus exarchátus]] néven. [[2008]]. [[január 30.|január 30-án]] [[XVI. Benedek pápa]] megalapította a pozsonyi székhelyű [[pozsonyi görög katolikusgörögkatolikus egyházmegye|görög katolikusgörögkatolikus püspökséget]], ezzel egyidőben egyházmegyei rangra emelte a [[kassai görög katolikusgörögkatolikus egyházmegye|kassai apostoli exarchátust]], és az addigi [[eperjesi görög katolikusgörögkatolikus főegyházmegye|eperjesi görög katolikusgörögkatolikus püspökséget]] érsekséggé emelte, így létrejött a szlovákiai görög katolikusgörögkatolikus egyháztartomány, mely az előbbi három egyházmegyéből áll.
 
A szlovákiai görög katolikusgörögkatolikus egyháztartomány:
*[[Eperjesi görög katolikusgörögkatolikus főegyházmegye|Eperjesi archieparchia]]
**[[Pozsonyi görög katolikusgörögkatolikus egyházmegye|Pozsonyi eparchia]]
**[[Kassai görög katolikusgörögkatolikus egyházmegye|Kassai eparchia]]
 
Az új egyházmegyei felosztás ellenérzéseket váltott ki a szlovákiai magyar kisebbségen kívül a [[ruszinok|rutén]] kisebbségből is. Míg a magyarok a latin rítusú egyházmegyék elrendezését és magyar püspök hiányát kifogásolják, addig a [[ruszinok|rutének]] elsősorban azt, hogy az [[1950-es évek]] óta fennálló állapoton (ettől fogva nem tartanak ruszin nyelvű görög katolikusgörögkatolikus istentiszteletet) nem kívánnak változtatni. Az eperjesi görög katolikusgörögkatolikus főegyházmegye elutasítja a ruszinok ezen kérését.<ref>[http://aktualne.centrum.sk/domov/zdravie-skolstvo-spolocnost/clanek.phtml?id=227335 Cikk a rutének kéréseiről] {{sk}}</ref>
 
== Hivatkozások ==
296 028

szerkesztés