Főmenü megnyitása

Módosítások

a
A műkincspiacon először csak egy ezüst kancsót kínáltak fel [[London]]ban a Mansour Galleryben. Sir Peter Wilson, a Sotheby's aukciós cég elnöke magánszemélyként vette meg az első néhány tárgyat , akinek Rainer Zietz német régiségkereskedő hívta fel a figyelmét a befektetési lehetőségre, majd amikor újabb darabok bukkantak fel a lelet tárgyai közül, tőkehiány miatt bevonták az üzletbe Lord Northampton angol főnemest is. 1984-ben felajánlották a Getty Múzeumnak, azonban Arthur Houghton, a múzeum munkatársa felfedezte, hogy hamis papírok igazolják a kincsek eredetét.<ref>[http://theartnewspaper.com/news/archeology/from-the-archive-the-sevso-melodrama-who-did-what-and-to-whom/ The Sevso melodrama: who did what and to whom], theartnewspaper.com</ref> Ekkor történt egy lényeges és fontos mozzanat a kincs további sorsát meghatározó esemény. Egy régi barátságnak köszönhetően a Getty múzeum antik osztály vezetője megmutatta [[Szilágyi János György]]nek a magyar [[Szépművészeti Múzeum]] Antik Osztálya akkori vezetőjének a Seuso-kincseket,<ref>[http://hvg.hu/kultura/20141114_Ujabb_titkokat_rejthetnek_a_Seusokincsek Újabb titkokat rejthetnek a Seuso-kincsek], hvg.hu</ref> aki jelezte neki, hogy az egyik tálon lévő "Pelso" felirat tulajdonképpen nem más, mint a [[Balaton]] latin neve. Ezért is, a műtárgyak provenienciáját „igazoló” hamis papírok miatt is, a kincs piaci szempontból olyannyira ellehetetlenült, hogy az eladási kísérlet meghiúsult. Ezt követően Peter Mimpriss, Lord Northampton ügyvédje egymillió angol fontért maga vásárolt új hamis papírokat Libanonban.<ref>[http://www.historia.hu/archivum/2002/020910hajdu.htm Hajdú Éva: A kincs nyomában], historia.hu</ref>
 
Évekkel később 1990-ben [[New York]]ban a Sotheby’s aukciósház árverés előtti kiállításán Seuso-kincsek néven felbukkant egy gazdag ezüst leletegyüttes,<ref>[http://www.spiegel.de/spiegel/print/d-13507552.html Kratzer im Kessel], spiegel.de</ref> amelynek lelőhelyeként Libanont adta meg az aukciósház. 1990. február 20-án [[Libanon]] keresetet indított New York állam legfelső bíróságán a Sotheby’s cég ellen, kérve a kincslelet tulajdonjogának megállapítását, és azok kiadását Libanon részére. Ezt követően, mivel jugoszláv szakértők szerint a kincset [[Josip Broz Tito]] gyűjteményéből lopták el, előbb [[Jugoszlávia]], később annak jogutódjaként [[Horvátország]]<ref>[http://magyarnarancs.hu/konyv/a_seuso-kincs_es_a_lelohely-fosztogatas_kaparj_kurta-56604 A Seuso-kincs és a lelőhely-fosztogatás: Kaparj, kurta], magyarnarancs.hu</ref> (A horvát vélemény szerint a kincsek a [[Póla|Pulától]] 20 kilométerre fekvő Barbariga közeléből származnak, ahol állításuk szerint eredetileg 1960. június 30-án római villagazdaságok maradványai között találták megazokat.<ref>[https://www.hrvaska.net/en/destinations/barbariga-en.htm Barbariga], hrvaska.net</ref> településről származnak<ref>[https://www.theatlantic.com/magazine/archive/2001/11/the-curse-of-the-sevso-silver/302331/ The Curse of the Sevso Silver], theatlantic.com</ref><ref>[http://vodnjandignano.com/index.php?option=com_content&view=article&id=197&Itemid=527&lang=en The Seuso treasure], vodnjandignano.com</ref>) Később 1993-ban [[Magyarország]] is kérte a kincsek tulajdonjogának megállapítását és kiadását.<ref>[http://archiv.magyarmuzeumok.hu/targy/761_a_seuso-kincs A Seuso-kincs], archiv.magyarmuzeumok.hu</ref><ref>[http://www.ma.hu/tart/rcikk/f/0/13809/1 Seuso-kincsekhez még hiányzik a döntő bizonyíték], ma.hu</ref> A Beatrice Shainswit bírónő által vezetett New York-i bíróság ítéletében kimondta, hogy Magyarország igényének az ezüstkincsre nincs bizonyítható erejű jogalapja. Így a kincs, mivel sem eredete, sem egyértelműen megállapítható jogos tulajdonosa nem volt, a legális piacokon eladhatatlanná vált.<ref>[http://www.magyarszemle.hu/cikk/lelohely_nelkuli_lelet_meddig_ul_meg_atok_a_seuso_kincsen_1_resz Nagy Mihály: Lelőhely nélküli lelet? – Meddig ül még átok a Seuso-kincsen? 1. rész], magyarszemle.hu</ref> Az ezüstleletet a per lezárultáig egy [[New York]]-i széfben őrizték.<ref>[https://library.hungaricana.hu/hu/view/TolnaMegyeiNepujsag_1993_10/?pg=62&layout=s Tolnai Népújság, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)1993-10-08 / 235. szám], library.hungaricana.hu</ref>
 
A kincsek eredetének kiderítésére 1993-ban Magyarországon talajminta vizsgálatokat végeztek. Megállapították, hogy a rézüstön talált talaj maradványok megegyeznek a Sümegh József holtteste közelében talált üreg, feltehetőleg a kincsek rejtekhelyének talajmintájával.<ref>[https://library.hungaricana.hu/hu/view/TolnaMegyeiNepujsag_1997_11/?pg=30&layout=s Tolnai Népújság, 1997. november 04. / 257. szám],
53 648

szerkesztés