„Áprilisi törvények” változatai közötti eltérés

Az '''áprilisi törvények''' az utolsó magyar [[rendi országgyűlés]]en ([[1847]]–[[1848]]) elfogadott és [[V. Ferdinánd magyar király|V. Ferdinánd]] [[Magyarország uralkodóinak listája|király]] által [[április 11.|április 11-én]] szentesített törvénycsomag, amely 31 cikkből állt. A törvénycsomag új közjogi helyzetet teremtett a [[Habsburg Birodalom]]ban, egyben biztosította a magyar országrész polgári demokratikus fejlődését; lényegében [[Magyarország]]ot rendi államból parlamentáris állammá, alkotmányos monarchiává, alakította.

 

 

Az áprilisi törvények hatására népképviseleti rendszert vezettek be az országgyűlés alsótábláján, és a korban széles körűnek számító, bár nem általános választójogot vezettek be. Rendelkeztek az országgyűlés évenkénti üléseiről és egyes szabadságjogokról. A törvényhozás menetéről a házszabályok rendelkeztek. A feudalizmust gyakorlatilag felszámolták, a magyar kultúra és a gazdaság fejlesztésére vonatkozó törvények is bekerültek a törvénycsomagba.<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=2&k=3&f=5268&param=5268#tv5268 1848-1849. évi törvények], 1000ev.hu</ref> A modern magyar polgári állam megszületése természetesen az egyháznak az államhoz fűződő viszonyát is alapvetően megváltoztatta.<ref>[http://mek.oszk.hu/04600/04628/04628.pdf Válogatott dokumentumok a Kalocsai Érseki Levéltár 1848-1851 közötti anyagából]</ref>