„Kelety Gusztáv” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
további információk
aNincs szerkesztési összefoglaló
6. sor:
Tájképfestő, a nemzeti érzésű [[romantika|romantikus]] tájképfestészet képviselője, a [[kiegyezés]] korának művészpolitikusa, a hazai [[iparművészet]] fellendítésének egyik kezdeményezője.
 
Kelety Gusztáv eredeti neve Klette volt, a [[drezda]]i nemesi származású Klette von Klettenburg család sarja, édesapja [[Klette Károly]], [[József nádor]] gyerekeinek rajzoktatója volt. A család [[1861]]-ben nevét Klettéről Keletire változtatta. [[1901]]. január 1-jén, [[I. Ferenc József magyar király]]<ref>K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 70. kötet - 820 - 821. oldal </ref> a „''komjátszegi''” nemesi előnevet adományzotaadományozta számára, ekkor a vezetéknevét Keletyre változtatta, így halálakor hivatalosan „komjátszegi Kelety Gusztáv” volt a neve.
 
== Életpályája ==
[[Fájl:Keleti Gusztáv 1897-23.JPG|bélyeg|bal|Keleti Gusztáv]]
Édesapja Klette Károly von Klettenburg (1793–[[1874]]) [[drezda]]i születésű festőművész, bátyja [[Keleti Károly]] (1833–1892) statisztikus, fia [[Kelety Gábor]] festő, édesanyja Beyer Johanna volt.<ref name="gusztavszuletett">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:KZYX-13S|title=familysearch.org Kelety Gusztáv keresztelődésének az adatlapja}}</ref> [[Jogász]]nak tanult, nevelője volt [[Eötvös József (író)|Eötvös József]] [[báró]] fiának, [[Eötvös Loránd]]nak, ahova a jogi tanulmányai alatti oktatója, [[Pauler Tivadar]] ajánlotta. Az Eötvös családdal igen szoros és jó kapcsolatot épített ki, a báró művészeti tanácsadója lett, ez meghatározta későbbi művészetpolitikai pályafutását is.
 
Jogi tanulmányait megszakítva festészettel kezdett el foglalkozni, [[München]]ben Fischbach, Voltz és Schleith tanároknál, majd [[Bécs]]ben sajátította el a szakma alapjait, tanítványa volt [[Hollósy Simon]]nak és [[Liezen-Mayer Sándor]]nak.
17. sor:
1867-ben a [[Kisfaludy Társaság]] tagja lett.
 
1871-ben báró Eötvös József, aki akkor közoktatási miniszter volt, megbízta a magyar nemzeti rajzoktatás megszervezésével. (Megbízó levelében Eötvös József ezt írta neki: „''Senki sem látja át a történelmi festészet fontosságát nálamnál inkább, sőt meg vagyok győződve, hogyha valaha magyar festészet lesz, az a történeti festészethez fog tartozni. Nemzetünk géniusza, mint mindenütt, úgy a művészeti körben is a patrisztikus irányt fogja követni''”). Öt küldte el tanulmányútra a külföldi művészetoktatás tanulmányozására céljából. Kelety ekkor [[Franciaország]]ban, [[Belgium]]ban és [[Németország]]ban személyesen tanulmányozta a művészetek oktatását, melyet összefoglalóként „''A képzőművészeti oktatás külföldön és feladatai hazánkban''” című művében írt meg. (ebben szerepelnek angliai tapasztalatok is, amelyeket Keleti közvetett forrásokból szerzett be). A végkonklúziója irományának az volt, hogy [[Magyarország]]on egységes művészetoktatási rendszer kiépítése célszerű, majd javaslatot tett egy „művészetre előkészítő” iskola felállítására.
Javaslatát mind báró Eötvös József, mind a kormány elfogadta, és nemsokára meg is nyílt Keleti igazgatóságával a [[Moholy-Nagy Művészeti Egyetem|Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda]]. [[1880]]. [[november 14.|november 14-én]] indult el hét tanulóval. Az Intézetnek nem volt önálló épülete, három évig az [[Országos Képzőművészeti Társulat]], majd a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémia]] épületében kapott helyet. [[1896]] és [[1901]] között a Képzőművészeti Főiskola rektora volt.
 
1874 és 1894 között ő volt a [[Képzőművészeti Társaság]] igazgatója. A [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagja lett.
 
Az 1860-as közepe felé Keleti elkezdett [[esztétika]]i cikkeket, kritikákat írni, ezekben az írásokban konzervatív szemléletű, szemben állt az újabb művészi törekvésekkel.
57. sor:
* Visegrád lavírozott tusképe
* Vízparti táj, Zsombékos
* [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi a költő]] halála<ref>[http://www.epa.hu/00000/00009/00061/097-158-tarsulat.htm Művészet , 1911, 3. szám]</ref>
* [[Orbán Balázs (író)|Orbán Balázs]]: ''Székelyföld leírása'' című, [[1869]]-ben megjelent könyvéhez [[fametszet]]eket készített.
 
=== Könyvek ===