„Eugène Labiche” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
(forma)
Párizsi polgár fia. Mintadiák volt – a [[Lycéé Concordet]]-ba járt, aztán a jogi egyetemre – 1834-ben vizsgázott jogból, majd beutazta [[Olaszország]]ot. Ezután váratlanul újságírónak állt. [[1839]]-ben kiadatta egyetlen regényét, de fél évre rá kivonatta a forgalomból.
 
Első darabja ''Monsieur de Collyon'' (''Collyon úr'', [[1841]]), ezután rövid komédiákat, baletteket, vaudeville-eket (rövid komédiák, énekbetétekkel) írt, állandó szerző volt a [[Palais Royal]]ban. Első nagy sikere ''Un Jeune Homme PressePressé'' (''A fiatalembernek sietős'', [[1848]]) az egyik legjobb francia vígjáték. ''Un ChapelleChapeau de PaileePaille d'Italie'' (''Olasz szalmakalap'', [[1851]]) c. darabja él még igazán korai darabjai közül. Ezután leköltözött [[La Sologne|La Sologne-ba]]-ba, [[Párizs]] mellé, csak a darabjai bemutatójára járt fel. Ebből a környezetből vette mellékalakjait. [[1860]]-ban bírónak választották a faluba. [[1864]]-ben ''Moi'' (''Én'', 1864) c. színművével aratott nagy sikert a [[Comédie Française]]-ben. [[1880]]-ban a [[Francia Akadémia]] tagja lett.
 
Sokkal a halála előtt már mint az első számú komédiaírót tartották számon az egész kontinensen. Ma is él még egynéhány darabja, a fentiek kivételével: ''Célimare'' ([[1863]]), ''Le GrammarieGrammaire'' (''Nyelvtan'', [[1867]]), ''Les Trente Millions dude Gladiators'' (''A gladiátor 30 milliója'', [[1875]]), ''Le Prix Martin'' (''Martin-díj'', [[1876]]).
 
===Technikája===